Lakásunk, életstílusunk kutyaellenes – viselkedési problémák 1.

2015. augusztus 5. 11:25  •  Szerző:
apple-691798-ok-pixel

A kutya és az ember közötti szerződés egyszerűnek tűnik: az ember élelmet és biztonságot nyújt a kutyának, cserébe a társaságáért. A valóság azonban sokkal bonyolultabb ennél, és nagyon eltérő, egyedi kapcsolatokhoz vezet. A különböző kultúrák másképp állnak a kutyákhoz. A kevésbé iparosodott vagy agrártársadalmak haszonállatként tekintenek rá, míg az iparosodott országokban inkább társállatként bánnak vele. De ne gondoljuk, hogy egy házi kedvenc nagyobb nyugalomban és békében él, mint haszonállat elődjei. A társállatként tartott kutyáknak bonyolult és gyakran ellentmondásos elvárásoknak kell megfelelniük. Nem meglepő tehát, hogy olykor megoldhatatlan konfliktushelyzetekkel találják szembe magukat, ami viselkedési problémák megjelenéséhez vezet.

dog-791308_1920Az utóbbi évtizedekben az emberek életstílusa drámaian megváltozott. A családok egyre kisebbek lettek, az emberek közel harmada pedig egyedül él. Németországban a kutyatartók körülbelül 10%-a egyedül vállal kutyát. Az efféle háztartásokban élő kutyák feltehetően az idő jelentős részében, amíg gazdájuk dolgozik, egyedül vannak. Nem is meglepő, hogy sok gazda küzd a kutyája szeparációs szorongásával. Másik, jellegzetes problémakör a gazdák következetlen viselkedéséből ered. Gyakori például, hogy a kutya felugrálva üdvözli a gazdát, aki rákiált emiatt, de ezzel párhuzamosan kontaktussal és figyelemmel tünteti ki a kutyát. A félelmi agressziót mutató, acsargó, ugató ebet a gazda magához vonja, simogatja, így próbálja megnyugtatni, miközben a kontaktussal önkéntelenül jutalmazza, megerősíti helytelen viselkedésében a kutyát. Az asztalon hagyott falat elcsenése önmagában jutalmazó erejű, a kapott szidás ezzel ellentétesen hat.

A mai lakások berendezése, a modern életstílus szintén kutyaellenes. A laminált padlón, fényesre csiszolt parkettán kényelmetlen járás esik, a karmok által keltett zaj magára a kutyára is idegesítően hathat, ezért igyekszik menedéket keresni a bútorokon.

A lakásokat telezsúfoljuk mechanikus, elektromos, mágneses készülékekkel, miközben fogalmunk sincs arról, hogy ezeknek milyen hatása van a nálunk jóval kifinomultabb érzékszervekkel is rendelkező állatainkra. A lakást tisztító, ápoló szerek szaga kellemetlen, sőt elviselhetetlen lehet kedvenceinknek.

Végül, ejtsünk szót arról is, hogy az állatról emberre terjedő betegségektől (zoonózisoktól) való félelmünk és a higiénia iránti túlzott igény miatt sokan azt is alaposan megfontolják, mikor és hogyan kerüljenek kontaktusba a kutyával. A kutyát például a hálószobába nem engedik be, amivel gyakorlatilag megfosztják a gazdával tölthető idő egyharmadától. Pedig a kutyának jól meghatározható biológiai igényei vannak, amihez hozzátartozik a napi aktív, minőségi tevékenység a gazdájával.

chihuahua-820087_1920Mi okozza a bajt?

A reklámokban látható „tökéletes otthon” nem képzelhető el egy olyan ebbel, amelyik hullatja a szőrét, olykor bepiszkít, gyakran szaglik, és szétrágja a bútorokat. Holott bárki, aki tudja, mire van szüksége egy kutyának, semmi „rosszat″ nem talál a kutya viselke-désében: a problémák a téves emberi elvárások és a kutyatartásra alkalmatlan életstílus miatt jelentkeznek. És ha kimegyünk az utcára? Az autók sorozatgyártása a XX. század elején kezdődött. A kutyák több tízezer évvel ezelőtt alakultak ki. Nem meglepő, hogy biológiailag nem alkalmazkodtak az autókhoz, és az utcán, kontroll nélkül, közvetlen életveszélybe kerülnek.

sea-176028_1920A pórázon sétálás azonban nem szerepel a kutyák viselkedési repertoárjában, és emellett attól is megfosztja őket, hogy kapcsolatba kerüljenek saját fajtársaikkal. Ennek megfelelően a brit Állatviselkedési Centrum adata szerint a viselkedésterapeuták eseteinek felét a kutyák fajtársaikkal szembeni agresszió kezelése teszi ki. Verekedős kutyát tartani rémálom – a gazdák a kutyás társadalom számkivetettjei, hiszen messze kerülik őket, senki nem áll szóba velük. A problémás viselkedésű kutyák gazdái gyakran magukat hibáztatják. Van, amiben a hibáztatás jogos, de az okok sokfélék, és előfordul, hogy nem vezethetők vissza közvetlenül a gazdára.

Példák

Ami az egyiknek átok, a másiknak áldás. A biciklistákat űző border collie valószínűleg jó terelőkutya lehetne, vagy jeleskedne valamilyen sportágban. Az éjszaka gyakran felugató kutya remekül beválna őrként egy gyártelepen. Ezért aztán igen fontos, hogy amikor kutyavállalás mellett döntünk, vegyük tekintetbe a saját életformánkat és a választott fajta ill. örökbefogadásnál a felnőtt állat igényeit.

Bizonyos viselkedésformák ugyanis javarészt attól válnak problémává, hogy a gazda számára kellemetlenek.

A szakembereket leggyakrabban agresszió miatt keresik meg a gazdák De gyakori probléma a szeparáció során jelentkező vonítás, ugatás, bepiszkítás és rongálás. Szobatisztasági problémák miatt is sokan jelentkeznek. Végül, jelentős a szorongással és félelemmel kapcsolatos panaszok aránya is. Van olyan kutya, amely szinte minden hétköznapi helyzetben szorong, van, amelyik csak egy-két erős ingertől, például a petárdák durranásától szilveszter éjjelén.

dog-667520Kezelési módszerek

Az első és legfontosabb lépés minden esetben az alapos állatorvosi kivizsgálás, amellyel kizárhatók olyan betegségek, melyek kiválthatják a rendellenes viselkedést! Ezek lehetnek nagy fájdalommal járó megbetegedések, de meghúzódhat a háttérben epilepszia, vagy egyéb, idegrendszert érintő elváltozás is.

Az állatviselkedés-terápia művészet és tudomány egyben. Nagy-Britanniában olyan elterjedt foglalkozássá vált, hogy a tehetősebb emberek éppoly gyakran fogadnak személyi edzőt, mint kedvencüknek viselkedési tanácsadót. Sok, hasonló szolgáltatást nyújtó embernek azonban semmilyen formális biológia vagy állatorvosi képzettsége sincs, ennek ellenére – egyelőre – nyugodtan, jogi következmények nélkül használhatják a “viselkedés-specialista”, vagy “viselkedési tanácsadó” megjelöléseket. A kutyagazdák számára nehéz lehet a tájékozódás ebben a helyzetben, ezért célszerű, ha állatorvosuk tanácsára támaszkodnak. Ma már Magyarországon is van olyan állatorvos és pszichológus képzettségű szakember, aki megbízható terápiában részesíti klienseit.

A kutya viselkedés-terápia gyorsan fejlődő, fiatal terület. A szakemberek ma már rendszeres összejöveteleket tartanak, sok információ elérhető internetes oldalakról, könyvekből. Magyarországon is megtörténtek már az első lépések arra, hogy a viselkedési problémák kezelése az állatorvostan-hallgatók képzésének része legyen, az ELTE Etológia Tanszék pedig rendszeresen szervez szimpóziumokat a terület legfrissebb eredményeinek ismertetésére, amin bárki részt vehet.

 

Forrás: Mugford, R. A. (2007) Behavioural disorders of dogs. In: The behavioural biology of dogs (ed. P. Jensen). CABI, London.

http://kutya.hu/Cikk.aspx?id=7223