A kapcsolat megváltoztatására van szükség – viselkedési problémák 2.

2015. augusztus 7. 06:33  •  Szerző:
dog-843801_1920

Brit adatok szerint a kutyák 10%-ától válik meg a gazdájuk, főként viselkedési problémákra hivatkozva. A kapcsolat még így is jóval stabilabb a házasságokénál, ahol 50% a válási arány.

A gondok ellenére — vagy talán éppen azért — a kutyák tehát figyelemreméltó hűséget váltanak ki gazdájukból, akik sokszor minden követ megmozgatnak azért, hogy kedvencük megszabaduljon rossz szokásaitól, és mellettük maradhasson. Az alábbiakban ehhez adunk rövid útmutatót, vagyis összefoglaljuk, milyen eszközök állnak rendelkezésünkre a kutyák nem kívánatos viselkedésének megváltoztatására.

Tanulás

A viselkedési problémák leggyakrabban azért alakulnak ki, mert a gazda cselekedetei, szokásai és az általa kialakított környezet helytelen viselkedésformákat erősítettek meg a kutyában. Ne feledjük el, hogy a kutya folyamatosan tanul, nem csak akkor, amikor kutyaiskolán gyakorlatoztatják. Ha a viselkedése számára kellemes következményekkel jár, akkor a viselkedés előfordulása gyakoribb lesz, függetlenül attól, hogy ez mennyire bosszantja a gazdát. Ha viszont kellemetlen és azonnali a következmény, a viselkedés ritkul. Egyszerűnek tűnik a megoldás, a baj csak az, hogy a gazda sokszor nem ismeri fel, mi jutalmazó és mi büntető hatású a kutyának. Gyakori például, hogy hiába csapkodja a gazda a ráugráló kutyát, a nem kívánt viselkedés egyre gyakoribbá válik, ahelyett, hogy ritkulna. Ilyenkor, a gazda szándékának ellenére, a büntetésnek szánt eszköz valójában jutalmazó hatású. Egy pofon ugyan távolról sem tűnik jutalomnak, de, egyrészt nem valószínű, hogy a kutya számára világossá teszi, mi lett volna a kívánt viselkedés ahelyett, amit tett, másrészt a kutyára irányuló figyelem — még akkor is, ha fájdalom kíséri —, pozitív, megerősítő ingert jelent sok kutya számára. Sokszor hatékonyabb büntetés, ha a gazda inkább megvonja a kutyától a figyelmét addig, amíg „jól” nem viselkedik, és akkor jutalmazza.

dog-672225_1920Sokszor nem elegendő a nemkívánatos viselkedés büntetése. A gazdának észre kell vennie és jutalmaznia a spontán előforduló kívánatos viselkedést is. Ahhoz, hogy ez hatékonyan menjen, a jutalomnak vagy büntetésnek azonnal követnie kell a viselkedést, máskülönben a kutyának esélye sincs arra, hogy rájöjjön, mit várnak tőle. A gazdának tehát el kell sajátítania a jutalmazás és büntetés alapvető módszereit. Jutalmazó hatású egy kellemes inger (jutalomfalat, dicséret), de a fenyegető büntetés elhagyása is (ha a kutya végre leül, a gazda nem mérgelődik tovább). Büntetni nem csak kellemetlen ingerrel, hanem egy jutalom megvonásával is lehet (például a kutya, ha ugrál, nem kapja meg az orra elé tartott falatot, csak akkor, ha leül). A sikerhez nélkülözhetetlen, hogy a kutya tudja, mit, miért, hol és mikor tegyen.

A kutya viselkedésének kívánt irányba formálásához az egyik leghatékonyabb módszer a klikker tréning, amit ma már számos kutyaiskolában oktatnak. Az engedelmességi gyakorlatok is sok problémára megoldást nyújtanak, hiszen a vadat vagy biciklistákat űző kutya kezeléséhez elengedhetetlen a megbízható behívás, míg a vendégeket megtámadó kutya kontrollálásához hatékony, ha jól elsajátítja a „fekszik” utasítást.

Beavatkozás a hormonháztartásba

A háziállatoknál gyakori a hímek (csődörök, bikák) ivartalanítása, mert ezzel csökkenthető az agressziójuk. Okkal feltételezhető tehát, hogy a kutyáknál is hasonló a hatás, és valóban, van, amikor az ivartalanítás hatásos. De nem minden esetben – sok kan ivartalanítás után is verekedős marad. Szukáknál — az egészségügyi szempontokon túl — az álvemhességgel együtt járó fekvőhely-őrzés, puha játékok felhalmozása indokolhatja az ivartalanítást.

Fájdalomcsillapítás

Egyes viselkedésterapeuták szerint pácienseik egyharmadánál fájdalomérzet (diszplázia, ízületi gyulladás, krónikus fül-, fog-, ínygyulladás) váltja ki a viselkedési gondokat. Ha nem ismerik fel a valódi okokat, a kutyákat tévesen bélyegzik „dominánsnak”, „akaratosnak”. Éppen ezért előnyös, ha a viselkedésterapeuta állatorvosi képzettséggel is rendelkezik, és tudja, hogyan kezelhető az élettani probléma.

dog-537074_1920Táplálkozás

Kevés a tudományos kutatás arról, hogyan hat a táplálék a viselkedésre. Neves viselkedés-terapeuták tapasztalata szerint azonban a két összetevőből álló diéta (pl. rizs és pulyka, birka és burgonya) szembeszökő hatással járhat néhány, kereskedelmi táphoz szokott kutya esetén, már pár nap alatt is. A nyers hús etetése világszerte terjed kedvező viselkedési és fiziológiai hatása miatt. Az ugyanakkor nem világos, hogy nem-e pusztán az adalékanyagok, színezékek, állományjavítók stb. hiánya okozza-e a pozitív hatást.

Fizikai eszközök

A kutya viselkedését kontrollálni kívánó gazda a kereskedelmi forgalomban számtalan eszközt beszerezhet, különösen a húzás megakadályozására. A fojtónyakörv azonban roncsolhatja a torok lágy szöveteit, sőt a nyakcsigolyákat is károsíthatja. A szöges nyakörv ennél is nagyobb kárt okozhat, akár az is előfordulhat, hogy egy tüske átszúrja a kutya légcsövét.

Ezeknél sokkal jobb és az állat egészségére ártalmatlan eszközöket fejlesztettek ki lovak és vadállatok kezeléséhez használatos eszközök mintájára. A pofaszíj (halti) például már több mint húsz éve kapható. A halti nagyon hatékonyan csökkenti a húzást, mivel a fej elfordítását a test is követi. Természetesen, a gazdának némi gyakorlatra is szüksége van, mielőtt éles helyzetben is beveti. A halti hátránya, hogy korlátozza a kutya szabad mozgását és kommunikációját, emellett sokan szájkosárnak nézik, és ezért megijednek a kutyától.

A húzás ellen kifejlesztett hámok kiküszöbölik a halti hátrányait, ugyanakkor, mivel nyomást fejtenek ki bizonyos helyeken (például a hónaljban), horzsolásokat okozhatnak az érzékeny bőrön. A legújabb modelleken ezért a kutya mellkasára csatolható a póráz, ami a haltinál említett hatással jár, de kényelmetlenségek nélkül.

A szájkosár szintén roppant hasznos eszköz: óv a harapástól, attól, hogy a kutya sebesre nyalja magát, és a nem kívánt anyagok (pl. ürülék, szemét) felszedegetésétől. Ügyeljünk rá, hogy a szájkosárban lihegni is tudjon a kutya!

Elektromos felszerelések

Svájcban, Dániában nem engedélyezik a használatukat, de az USA-ban és Nagy-Britanniában elterjedtek. Magyarországon a jogszabály nem tiltja a használatukat, arra azonban figyeljünk oda, hogy az állatnak szükségtelen fájdalmat ne okozzunk velük.

Előnyük, hogy a kiképző abban a pillanatban büntetheti a kutyát, amikor az tévútra lép. Ha viszont a kutya túl fájdalmasnak érzékeli ingert, fóbia, félelem alakulhat ki benne, például attól a fától, amely mellett az áramütés érte. A túl kevéssé fájdalmas ingert viszont a kutya megszokja, és gond nélkül folytatja, amibe belekezdett. Segíthet, ha a kellemetlen ingerhez társítanak egy hangot, ami megelőzi az elektromos ütést. Később már elegendő lesz csak ezt a hangot kiadni. Az ilyen eszközök használata komoly felkészültséget igényel, nem megfelelően alkalmazva mélyíthetik a viselkedési zavart, vagy újakat generálnak, ezért csak tapasztalt kiképzők kezébe valók!

Egyes tanulmányok arra utalnak, hogy a szaganyagokat (citronellát) kibocsátó nyakörvek – megfelelően alkalmazva — hatékonyabbak az elektromosaknál.

Azt, hogy a terapeuta végül milyen eszközökhöz nyúl, sokszor a gazda igényei és képességei döntik el. Ha a kutyatartó a lehető leggyorsabban szeretné megoldani a problémát, vagy alkatilag nem képes bonyolult és hosszantartó terápiát követni, akkor megoldást hozhatnak ezek az eszközök. Mások viszont felismerik, hogy a kapcsolat alapvető megváltoztatására van szükség, és ennek érdekében hajlandók sok munka befektetésére is, elkerülve a fájdalmat okozó módszereket.

dog-773294_1920Feromonok

Az utóbbi évtizedben gyakran szó esik olyan molekulákról, amelyek meggyőző tanulmányok szerint csökkentik a kutyák szorongását, félelmét. A DAP mesterségesen előállított formája annak a természetes vegyületnek, amit szoptatós szukák emlőinek faggyúmirigyei termelnek. Zárt helyen, lakásban tartott, szeparációs szorongást mutató kutyák esetén érdemes kipróbálni. Ma már nyakörves változata is kapható, szabadtéri használatra.

Környezetgazdagítás

Az állatjólét tudománya a fogságban tartott állatok öt alapvető szükségletét ismeri el: ne éhezzenek, ne szomjazzanak, ne érje őket kényelmetlenség, félelmet kiváltó inger, és legyen lehetőségük a fajukra jellemző természetes viselkedésre. Kétség nem fér hozzá, hogy sok kutya rendszeresen találkozik számára félelmetes ingerekkel, el van zárva fajtársaitól, és szorongást keltő magányban kénytelen tölteni napjait. Az állatkerti állatok életét gyakran környezetgazdagítással teszik érdekesebbé, változatosabbá és kevésbé kiszámíthatóvá. Ma már például bevett eljárás, hogy az állatok táplálékot kis adagokba elosztva kapják meg, és a megszerzésükért meg kell dolgozni. Kutyák számára is készült jó néhány eszköz (kong, piramis). A gazda, mielőtt elmegy otthonról, megtömi a játékot táppal, és a kutya kellemes perceket szerez magának, míg az összes tápot megszerzi, ahelyett, hogy a gazda hiánya miatt búslakodna.

Észak-Amerikában elterjedt megoldás a kutyanapközi is, bár Európában még szokatlan. Ilyenkor a gazda munkaideje alatt a kutya fajtársaival lehet együtt, kellemes helyen, szakértő gondoskodás mellett.

Mit tehetünk örökletes problémák esetén?

Vannak olyan viselkedészavarok, amelyek kedvezőtlen környezetben az arra genetikai okokból hajlamos kutyáknál bukkannak fel (hiperaktivitás, túlzott félelem, kényszerbetegségek, stb.). Ahhoz, hogy a viselkedésterápia hatékony legyen ezekben az esetekben, olykor gyógyszeres támogatásra is szükség lehet. Állatorvos állapíthatja meg azt is, ha nincs remény a viselkedés javulására, például az ún. „rage” szindróma esetén, amikor a kutya minden előzmény nélkül, dühöngő agresszivitásba lendül. De ha nem áll szervi ok a viselkedészavar hátterében, a legtöbb esetben látványos javulás érhető el a fenti módszerek megfelelő és következetes alkalmazásával.

 

Forrás: Mugford, R. A. (2007) Behavioural disorders of dogs. In: The behavioural biology of dogs (ed. P. Jensen). CABI, London.

http://kutya.hu/Cikk.aspx?id=7224