Radar nagy szökése

2016. január 11. 09:32  •  Szerző:
2015-11-29 16.09.14

Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a nővéremék csak pár utcányira laknak tőlünk, így hetente többször is átsétálunk hozzájuk, hogy Radar megkapja a neki járó hasvakargatást és kunyeráljon egy kicsit a vacsorájukból.

A téli szünet kezdetekor meglátogattak szüleim, szétsimogatták Radart és már alig várták, hogy az ünnepek alatt náluk vendégeskedjen. Este felé visszamentek a nővérem lakásába és mi félúton elkísértük őket a parkig. Több kutyus is ott játszott és Radar boldogan csatlakozott hozzájuk. Ekkor elbúcsúztuk a szüleimtől és mindenki ment a maga dolgára. Radar is letett egy szép adag csomagot, persze a park legsötétebb szegletében a bokrok közé. A párom és én percekig kerestük, hogy hol lehet a kaki, ő világított, én dzsungelharcost játszottam, mire megtaláltuk.

Ekkor szembesültünk vele, hogy Radarnak időközben nyoma veszett és már nem a többi kutya között futkározik. Fejvesztve elkezdünk rohanni a szüleim után, hiszen biztosan voltunk benne, hogy utánuk szaladt. És valóban, mire hazaértek, már ott várta őket az nővérem lakása előtt boldogan csóválva a farkát, ezzel nem kis meglepetést okozva szüleimnek. Még nagyobb örömmel konstatálta, hogy idő közben mi is megérkeztünk, így végre újra teljes volt a falka.

Radart nem lehetett leszidni, annál inkább a felelőtlen gazdikat. Kaptunk aztán fejmosást rendesen, hogy majd így fogjuk elhagyni a gyerekünket is, de reméljük erre csak nem kerül sor. Radar épségben megúszta ezt a kis kalandot, de elképzelni is rossz, mennyi útkereszteződésen futott át és milyen szerencséje volt, hogy nem jött arra pont egy autó. Jó kis tanulólecke volt ez számunkra is, és egy életre megtanultuk, hogy ezek után egy pillanatra sem fogjuk szem elől téveszteni, ha póráz nélkül szaladgál.

Lejegyezte: a nevelőgazdi

Kapcsolódó cikk: Kutya-elsősegélyben is segít az app