Néhány rovarfajnak megvan a maga nanofegyvere* bizonyos baktériumok ellen.
A Psaltoda claripennis kabócafaj és az Ausztráliában őshonos Diplacodes bipunctata szitakötőfaj
szárnyát is hasonló nanomintázat borítja. Amikor a szárnyfelületre baktérium kerül, a szárnyakon található tompa nanooszlopok hozzátapadnak a kórokozó baktérium sejtmembránjához, majd egyre jobban feszítve megrepesztik azt. Ezzel el is pusztítják a kórokozót.
Egy biofizikusokból álló nemzetközi kutatócsoport modellezte, hogyan működik ez a nanoszinten megvalósuló védelmi rendszer. A rovarszárnyhoz hasonlóan működő mesterséges antibakteriális felület létrehozása előtt még további kutatásokra van szükség. Egy ilyen felület mindenféle vegyi anyag közreműködése nélkül számolhat le a kórokozókkal, tehát a környezetre és a mikrobáknál nagyobb élőlényekre sem jelentene veszélyt. Emiatt kiválóan lehetne alkalmazni olyan tárgyakon, melyekkel rengeteg ember érintkezik nap mint nap, és amelyek ezért a betegségek terjedésének melegágyát jelenthetik – például a tömegközlekedési eszközök kapaszkodói vagy a bolti bevásárlókosarak fogantyúi. Az ilyen és ehhez hasonló felfedezések a jövőben kulcsfontosságúak lehetnek a rezisztens baktériumok elleni küzdelemben.
*A “nano” előtag az adott tárgy vagy részecske rendkívül kicsiny méretét jelzi. Egy nanométer a méter egymilliárdod része.
Még többet olvashat a témáról angolul itt:
https://www.cell.com/biophysj/fulltext/S0006-3495(13)00003-9
https://www.nature.com/news/insect-wings-shred-bacteria-to-pieces-1.12533
https://www.acsh.org/news/2017/02/06/why-dragonfly-wings-kill-bacteria-10829
Magyarul:
https://ipon.hu/magazin/cikk/passziv-bakteriumolo-mintazat-van-a-kabocak-szarnyain
A kép forrása: patrickkavanagh, Wandering Percher (Diplacodes bipunctata) female (31532364492), CC BY 2.0
