Kilenc magyar kutyafajtát ismerünk, ezek közül hét a veszélyeztetett kategóriába van sorolva, vagyis a kihalás szélén áll. Talán durván hangzik, de ez a kutyás társadalmunk szégyene. Nem csak a kétezer éves közös múltunk, de a vakságunk okán is. A komondor, a pumi a kopó és a most következő fajták mind kivételesek a maguk kategóriájában és már bizonyították, hogy tökéletes társai az embernek.
Tökéletes társak, de még sem kellenek. Hamarosan rátérünk, hogy mi ennek az oka, de először nézzük, mit is veszítünk azzal, ha eltűnnek ezek az ősi magyar fajták. Név szerint, róluk van szó: komondor, kuvasz, magyar agár, rövidszőrű és drótszőrű vizsla, pumi, puli, mudi, erdélyi kopó.
Ezek a kutyák a történelmünk szerves részei. Legtöbbjük őse a honfoglaló magyarok oldalán érkezett a Kárpát-medencébe és könnyítette meg mindennapi életüket: őrizték a nyájat, terelték az állatokat, adott esetben pedig a nemzetségfők sátrait őrizték éber tekintettel. Olyan kivételes dokumentumokban szerepelnek, mint a Képes Krónika vagy az Aranybulla.
Wesselényi, Széchenyi és az Esterházy családok mind tettek ezekért a kutyákért és nagy becsben tartották őket, úgy tűnik hiába.
A véres XX. század
Szomorú tény, hogy az elmúlt évszázad történelmi és politikai viharait kőkeményen megszenvedték kutyáink is, amely nagyban hozzájárult a mai helyzet kialakulásához. Az erdélyi kopót a Romániához csatolt országrészeken „kiirtandó dúvadnak” nyilvánították, és csaknem ki is pusztították őket.
A kuvaszok és a komondorok többségét pedig az államosítás idején mészárolták le, mert nem engedték be a portára az új rezsim behajtóit, de a legtöbb agár is golyót kapott a fejébe a kastélyok és úri kúriák kifosztásakor.
Magyar kutya, magyar kultúra
A kuvasz, a komondor a magyar agár és a többi fajta a magyar kultúra szerves része. Nincsen ebben semmi túlzás. Ezek a kutyafajták ugyanúgy szerepelnek a 16.századi várak freskóin, mint Munkácsy Mihály vagy Csontvári Kosztka Tivadar világhírű festményein.
Munkácsy Zeneszobája például az egész világot bejárta, ahol egy padlón fekvő agár látható a perspektíva jobb oldalán. A Vihar a Hortobágyon című Csontvári festményen pedig örök időkig egy komondor fogja felügyelni a mozdulatlanságba dermedt, megriadt magyar szürkemarhákat.
Fekete Istvánnak köszönhetően Bogáncs, a puli, a hűség mintaképe lett. Arany, Petőfi, Móricz és Mikszáth mind megénekelték és elmesélték a kutyáinkat, és így velük a hűséget és a jóságot.
Nehéz feladat lenne, de talán érdemes volna feltérképezni hol és hány művészeti alkotásban jelennek meg a kutyáink, főleg most, hogy történetük a végéhez közeledik.
Sírjaik a régi paraszti világban domborulnak, egy olyan időben, amikor még nem a divat határozott meg mindent.
Mikor veszélyeztet egy kutyafajta?
Az FCI (Nemzetközi Kinológiai Szövetség) hivatalos álláspontja szerint egy fajta akkor válik veszélyeztetetté, ha évente kevesebb mint 250 egyedet regisztrálnak.
A magyar fajták közül egyedül a vizsla van megnyugtató helyzetben. Sajnos a többi magyar kutyafajta nem üti meg a mércét, a kihalás szélére került. A DogX kutyás portál adatai szerint a legrosszabb helyzetben az erdélyi kopó van, az évente regisztrált példányok száma 70 és 100 között mozog, ami már tragikus. Szintén veszélyeztetett a magyar agár, melynek éves szaporulata 100-140 egyed közé tehető.
Miért nem kell senkinek a magyar kutya?
Egy biztos, nem azért mert drága. A törzskönyvvel és megfelelő orvosi papírokkal rendelkező kutyáinkért hozzávetőleg 100 – 300 ezer forintot kell leszámolnunk a tenyésztőnek. A puli olcsóbb az agár drágább, de még ők is jóval alulmaradnak az olyan külföldi kutyafajtáktól, melyek jóval borsosabb ár mellett is nagy divatnak örvendenek. Ilyen például a golden retriever vagy a francia bulldog.
Hogy a divat mennyiben befolyásolja egy fajta sikerét jól mutatja a 101 kiskutya című mozi, ami után a dalmata túltenyésztetté vált, de nyugodtan említhetjük a nem is olyan régi Marley meg én című filmet, melyet követően a labrador eladások száma a sokszorosára ugrott. A kutya tehát sokaknál divat, ez azonban felelős gazdiként nem szerencsés, hiszen itt nem márkákról vitázunk, hanem érző előlényekről.
Az FCI jelenleg 360 kutyafajtát ismer el a világon, a valós számok pedig ettől is magasabbak lehetnek. Mindenesetre meglehetősen színes a választási paletta. Ennek ellenére az összes kutyafajta alig egy tizede fordul elő sűrűbben a háztartásokban, köszönhetően a divatnak, vagy másképpen fogalmazva: a butaságnak.
Mit mondanak a tenyésztőink?
Kolozsi-Kecskés Zsófia magyar agár tenyésztő
„Ha az emberek tudnák, hogy milyen csodát jelent egy agárral megosztani a mindennapokat, mindenki magyar agarat szeretne. Türelmesek és macskaszerűen hízelkedőek tudnak lenni. Nagyon barátságosak a család minden tagjával kortól függetlenül, sőt a látogatóba érkező barátokkal is. Jelenleg 20 agárral osztjuk meg a tanyánkat, de évek óta alig van rájuk kereslet.”
Dr. Szollár István állatorvos és puli tenyésztő
„Számomra a tenyésztés nem üzlet, hanem hobby, akár ingyen is odaadnám őket, ha követni tudnám a sorsukat, ettől független több kutyát adtam el külföldre, mint idehaza. Tisztelet a kivételnek, de itthon sajnos az a felfogás, hogy a másé mindig jobb, szebb és okosabb, mint a miénk. Úgy néz ki, hogy külföldön többre becsülik a pulit, mint mi magyarok. Ez pedig szomorúsággal tölti el a szívemet!”
Váradi Anna pumi tenyésztő
„Nálam az utóbbi időkben csupán 1-1 alom volt évente. Ez átlag 6 kölyköt jelent. A fajta még őrzi az ősi, természetes intelligenciát, munkaképességet és egészséget, ettől független nincs rá igény. Alig 200 egyed születik évente, mindenki a túltenyésztett divat kutyákat keresi.”
Urbanizáció ás felgyorsult hétköznapok
Sajnálatos tény, hogy a magyar kutyafajták többsége nem lakásba való, márpedig növekvő tendencia, hogy az állattartás színhelye egyre inkább a panel- és a társasház lesz. Ez a kevés mozgásigényű, kis méretű kutyáknak kedvez, ami ellen nem is igazán lehet mit tenni.
Ugyanakkor udvarral rendelkező családi ház is akad bőven, ahol azonban szintén ritkán heverészik magyar fajta a pázsiton. Ez annak a triviális félreértésnek köszönhető, hogy egy külföldi kutya menőbb, mint a magyar. Bár a dolog kicsit a 22-es csapdájára emlékeztet, mivel az is igaz, hogy gyakran nehezebb hozzájutni egy magyar fajtához, mint sok külföldihez, aminek az oka, hogy csekély a kínálat, mert csekély a kereslet.
Az állam segítene, de ehhez mi is kellünk
A magyar kutyafajták 2017-ben a hungarikumok között is helyet kaptak, de a szintén hungarikumnak minősített szóda sem lett népszerűbb a palackozott ásványvízzel szemben.
2018-ban elfogadták a kormányzati génmegőrzési stratégiát, amivel szintén a magyar fajtákat kívánják védeni. Ehhez azonban az kell, hogy legyen felvevőpiac is, vagyis az állattartók részéről kereslet a magyar kutyák iránt. Ha van rá kereslet, akkor a tenyésztők foglalkozni fognak ezekkel a kutyákkal az egyedszám pedig lassan növekedni fog.
Nézzük meg röviden, milyen kutyákról is van szó.
Erdélyi kopó
A valamikori legendás vadászkutya, amely nemesi címereken is helyet kért magának, talán a legveszélyezettebb kutyafajta az összes között. Félelmet nem ismer és a valamikori medve- vagy vaddisznó vadászatokon, akkor is birokra kelt az ellenfelével, ha tudta ő marad alul.
Mindenekelőtt vadászkutya, de remek házőrző is, aki mindent megtesz a családjáért. Talán a vadászatban eltöltött hosszú évszázadoknak köszönheti intelligenciáját és hogy könnyedén átlát komplex helyzeteket. Munka közben nem ismer tréfát, de otthon jól esik neki a kényeztetés. Imádja a gyerekeket, akikkel órákon keresztül képes játszani úgy, hogy közben vigyáz is rájuk. Tökéletes családi kutya még akkor is, ha nem használjuk vadászatra.
Komondor
Szubjektív véleményünk szerint, ez a hatalmas felmosórongy, a világ legcsodálatosabb kutyája, bár valószínűleg a legtöbb postás nem osztja az álláspontunkat. Az udvarra ugyan be lehet menni tőle, de onnan kifele már nem vezet út.
Harapni nem harap a komondor, egyszerűen csak ledönti a betolakodót és türelmesen megvárja amíg a gazdi megérkezik. Kiváló őrző- és védő kutya, amely huszonnégy órában szolgálatban van. Amikor az udvaron heverészik valójában felügyeli a portát. Mindent szemmel tart, házat, állatot és embert. Soha nem cselekszik elhamarkodottan, de biztonságban tudhatjuk felőle a házunkat. Aki egy csupa szív barátra és megfontolt házőrzőre vágyik, nyugodtan tegye le a voksot a komondor mellett.
Kuvasz
Nem véletlenül került a kihalás szélére ez a sokak által félreértett eb. A kuvasz ugyanis a világ egyik legeltökéltebb házőrzője. Rettenthetetlen, a portára pedig senkit nem enged be. A második világháborút követően gyakorlatilag lemészárolták őket. A fosztogatni kívánó katonák ugyanis lövöldözték a kutyákat, hogy be tudjanak jutni a házakhoz.
Olyannyira lecsökkent a számuk, hogy erdélyi vérfrissítésre volt szükség, úgy tűnt sikerült megmenteni a fajtát, de mára ismét a kihalás szélére sodródott. Bár sokan butának bélyegzik, ennek pontosan az ellenkezője az igaz, a kuvasz nagyon is intelligens. Akár 60-70 hektáros területet képes egyedül felügyelni a rajta élő állatokat is beleértve. Előzetes tanulás és parancs nélkül teljesíti a feladatát, ha az elkóborolt állatok visszatereléséről vagy a ház őrzéséről van szó. Aki házőrzőt akar, jobbat nem talál.
Magyar agár
Talán a magyar agár tűnik fel legkorábban hivatalos okiratainkban, ez pedig az 1222-es aranybulla volt, ahol az agarászat rendszabályozásáról esik szó. Ebből is kitűnik, hogy az eb mennyire kötődött a korabeli nemesség életéhez.
Az agár mindenekelőtt egy tökéletes vadász, amely a gazdája nélkül is elejti a vadat. Másik fontos tulajdonsága a megkérdőjelezhetetlen türelme, ami miatt ma gyakran terápiás kutyának is használják. Rajong a családjáért, de sértődékeny típus: ha nem kap kellő figyelmet, akkor magába zárkózik. Aki egy különleges kutyát szeretne, amelyik akár 60km/óra sebességgel tud futni, nem fog csalódni a magyar agárban.
Mudi
A Mudi a hűség mintaképe, olyannyira, hogy szállóigévé vált, mi szerint egy mudit nem lehet elveszíteni. Fél szemmel mindig a gazdáját figyeli és lesi annak minden kívánságát. Szintén fontos tudni róla, hogy kiemelkedő az intelligenciája, szinte azonnal megért mindent és engedelmes is. Jó példa erre, hogy egy mudit csak a legritkább esetben kell pórázon sétáltatni.
Kedves és aranyos természete mellett meglehetősen bátor is és kiváló házőrző. Ha valaki rossz szándékkal közeledik a házhoz azonnal jelez ugatással a gazdájának, de fölöslegesen nem koptatja a nyelvét. Túl azon, hogy szerelmes a családjába, az sincs ellenére, ha őt kényeztetik, ezért is tökéletes családi kutyának.
Pumi
Elkeserítő, hogy évente mindössze 200 pumi születik és hogy mennyire ismeretlen ez a fajta a hazai kutyatartók körében. A honfoglaló magyarokkal érkezett a Kárpát-medencébe és már akkor is megkönnyítette az ember mindennapjait.
A városi legendák szerint a világ legjobb terelőkutyája a border collie, nos, eláruljuk, hogy egy pumi bármikor felveszi vele a versenyt. Több száz egyedet számláló nyájat is képes egyedül terelni, kis mérete dacára pedig nem riad meg semmitől, kiváló védelmező kutya. Emellett rajong a gazdájáért és a családjáért, lesi azok minden gondolatát. Ha a kutya az ember legjobb barátja, akkor a pumira ez kiváltképpen igaz. Felügyeli a házat, játszik a gyerekekkel, az idősekre, betegekre pedig mindig odafigyel. Mondhatjuk azt is, hogy a pumi igazán jó „ember”.
Puli
Nem véletlen a régi pásztor mondás, miszerint van a kutya és van a puli. Nem csak arra hívja fel a figyelmet, hogy a puli tökéletes nyájőrző kutya, hanem arra is, hogy társ egy életen át.
Ez a csupa szív kutya a gazdája mellett imádja az egész családját, játszik a gyerekekkel az idősekre pedig tőle telhető módon vigyázni próbál. Kifejezetten intelligens és imád feladatot teljesíteni. Nem kell megijedni, ha nincs az udvarunkon egy birkanyáj, mert a különféle sportok, vagy alapjaiban a sok mozgás is boldoggá tudja tenni. Keresve se lehet jobb családi kutyát találni nála.
Rövid- és drótszőrű magyar vizsla
Talán ők vannak a legszerencsésebb helyzetben a magyar fajták közül, amit annak köszönhetnek, hogy ma is divatos vadászkutyák. Intelligensek, gyorsak és bátrak – egy szóval tökéletesek.
Ugyanakkor egy vizsla családi kutyának is remek, feltéve, ha kellő mennyiségű mozgást biztosítunk neki, ellenkező esetben kedvtelenné válhat. Néha talán túlzottan is ragaszkodnak a gazdájukhoz, így olyan ember mellé valók, aki nem hanyagolja el a kedvencét.
Vajon az unokáink is látni fogják?
Az, hogy a magyar kutyafajták eltűnőben vannak tragikus. Esetleges kihalásukkal a nemzetünk és kultúránk is kevesebb lesz, az ok pedig triviális. Jóllehet nem panelba való ölebekről beszélünk, de mindegyik fajtának lehet helye kertes házban, akkor is, ha nem rendeltetésüknek megfelelően – terelés, vadászat – tartjuk őket. Érdemes lenne félretenni a gyakran ostoba divatot, és megpróbálni az ezeréves barátainkkal szerencsét próbálni. Aki megteszi, egész biztos, hogy nem fog csalódni. Ezek a csodálatos kutyák, bármilyen jelenleg hangzatos nevű fajtával felveszik a versenyt, mind hűségben, mind rátermettségben. Őseink megbecsülték őket, mi se fordítsunk hátat nekik! Tartsunk több magyar kutyafajtát!
Forrás: Lóránt Dénes
