Szabadagazdi
Felelős gazdi Szakértő szemmel

Féregtelenítés: évente kétszer is ajánlatos

A bélparaziták okozta fertőzéssel – hétköznapi nyelven: férgességgel –, annak tüneteivel és kezelésével minden állattulajdonosnak fontos tisztában lennie. Ez azért is lényeges, mert a paraziták egy része az emberekben is megtelepedhet (ez a zoonózis). Kellemetlen, veszélyes tüneteket okozhat, főként kisgyermekeknél. A fertőződött állat szervezetét is gyengítik, csökkentik az ellenálló-képességét, és számos szövődményes betegség forrásai lehetnek. Magyarországon az évenkénti veszettség elleni oltással egyidejűleg kötelező a kutyák széles spektrumú féreghajtó szerrel való kezelése is!

Ha jó gazdák akarunk lenni, akkor évenként nem csupán egyszer, hanem kétszer (félévente) féregtelenítünk. Ha a családban kisgyermek is van, aki gyakorta elfelejt kezet mosni, akkor a negyedévenkénti féregtelenítés javasolt. Ha a féregtelenítést követően bélférgeket látunk a székletben, akkor célszerű 2 hét múlva megismételni a féregtelenítést.

Felnőtt kutyáknál kialakult bélférgesség következtében az állat lesoványodik, szőre fénytelenné válik, súlyos esetekben hányás és hasmenés is jelentkezhet. A kölyökkutyák a bélférgességre érzékenyebbek (közel 100%-uk orsóférgekkel fertőzött), így náluk fokozottan oda kell figyelni a féregtelenítésre. A fertőzés legtöbb esetben a tünetmentes szukától származik, ezért a vemhesség előtt azok rendszeres féregtelenítése is javasolt. Egyes férgek jelenlétét a bélsárban a gazda szabad szemmel is láthatja, de a legtöbb bélféreg jelenlétét csak mikroszkopikus bélsárvizsgálattal lehet megállapítani. Ilyen esetekben az állatorvos feladata a férgesség diagnosztizálása és a megfelelő kezelés előírása.

A bélférgesség diagnosztizálásához az állatorvos a fertőzött (vagy arra gyanús) állattól bélsármintát vesz, majd ezt laboratóriumba küldi, ahol a mintát speciális módszerekkel (felszíndúsítás, mikroszkópos vizsgálat) megvizsgálják. Fontos tudni, hogy a vizsgálat negatív eredménye nem jelent parazitamentességet, csupán azt, hogy az adott időben adott állattól levett adott bélsárminta nem tartalmazott bélférgeket vagy azok fejlődési alakjait. Egyes férgek vizsgálatakor (Trichuris) 3 egymást követő napon vett bélsárminta negatív eredménye szükséges a negativitáshoz.

Milyen tünetek utalhatnak a kutyák féregfertőzöttségére?

A legjellemzőbb tünet a kutyák rossz takarmányhasznosítása, lesoványodása, kedvetlenség jelentkezése, bizonyos esetekben a végbéltájék viszketése, amit az állat harapdálással és fenekének földön húzásával, úgynevezett „szánkázással” próbál enyhíteni. A fénytelen szőr és a puffadt has, a hányás és a hasmenés, esetenként a vérfogyottság is utalhat férgességre.

A kutyákban leggyakrabban előforduló belső élősködők

Orsóférgek
Az orsóférgek a kutyák vékonybelében gyakran megtalálhatók. Elterjedésük, gyakoriságuk miatt szinte minden kutyakölyök fertőzöttnek tekinthető. A leggyakoribb fajok a Toxocara canis és a Toxascaris leonina. A parazita hossza 8–12 cm, szélessége 2–3 mm. Az orsóférgek a kölykök 3-4 hónapos koráig okoznak megbetegedést, idősebb korban immunitás alakul ki velük szemben. Ha a szukában megtalálhatók a féreglárvák, a kölykök már az anya méhében vagy szopáskor fertőződnek. Fontos, hogy a kiskölyköket 14 napos kortól kezdve kéthetente folyamatosan féregtelenítsük, hogy a még lárva stádiumú vagy nem ivarérett férgekből később kialakuló kifejlett férgeket is el tudjuk távolítani szervezetükből.

A Toxocara canis féreg

Felnőtt kutyákban a harántcsíkolt izomzatban és a tejmirigyben telepednek meg az orsóféreg-lárvák. Tüneteket csak aktiválódásukat követően idéznek elő. Ezek a szunnyadó lárvák beteg, idős vagy vemhes kutyáknál aktivizálódhatnak, és a keringésen keresztül jutnak el a bélcsatornába, ahol kifejlett férgekké alakulva kezdik el szaporodásukat. Az ember a kutya orsóférgek petéit és lárváit is felveheti a környezetből. Bár a férgek nem tudnak teljesen kifejlődni, mégis megtelepedhetnek az emberi szervezetben. Gyakran semmilyen tünet nem jelentkezik, ám ha a szembe vagy az agyba, esetleg mindkettőbe jutnak, komoly klinikai elváltozásokkal okozhatnak.

Galandférgek
A galandférgek fejlődéséhez köztigazda szükséges. A férgek a fejükön található szívókával, horgokkal rögzítik magukat a vékonybél falán, és ízeket képeznek. A Dipylidium caninum, az uborkamag-képű galandféreg a kutyák leggyakoribb galandférge. Köztigazdája a bolha, ezért a féreghajtás mellett a bolhák távoltartásáról is szükséges gondoskodni. A kutya a bolhák szétrágásával fertőződhet meg. A kifejlett férgek akár 50 cm hosszúak is lehetnek.

A Dipylidium caninum féreg

A kutyák ritkább galandférgei a taenia fajok. Főként nyers húsok elfogyasztásával jutnak a húsevőkbe, és akár az 1–2 méteres nagyságot is elérhetik. A taenia fajok jellegzetessége, hogy a köztigazdában úgynevezett „hólyagot” fejlesztenek, melynek elfogyasztásakor fertőződhetnek meg a kutyák, kutyafélék. A köztigazdák lehetnek növényevő állatok, például a szarvasmarha és a rágcsálók is. A háromtagú galandféreg kifejlett hossza mindössze 1–2 cm. A köztigazdák vadon élő állatok vagy házi, házkörül élő emlősök, melyek elsősorban gombák és gyümölcsök elfogyasztásával fertőződhetnek meg. A lárvák többsége a tüdőben, kisebb részük a májban és az agyban telepszik meg. A galandférgesség megelőzése érdekében ne adjunk a kutyának nyers húst! A lárvális forma az ember szervezetében is kialakulhat (májban, tüdőben), jelentős elváltozásokat okozva.

Kampósférgek
A kampósférgek a vékonybélben telepszenek meg és vért szívnak. A kutyák szájon át vagy a bőrön keresztül fertőződhetnek meg. Bőrön keresztül az emberek is megbetegedhetnek. A kampósférgek legjelentősebb faja az Ancylostoma caninum. A fertőzöttség jellemző tünete a vérszegénység, a nyálkahártyák sápadtsága, amit általános gyengeség kísér. A fertőzött kutyák lemaradnak a fejlődésben, lesoványodnak, kedvetlenek lesznek, szőrük fénytelenné válik.

Az Ancylostoma caninum féreg

Ostorférgek
A laposférgekhez tartozó Trichuris vulpis sárgásfehér színű, 2–8 cm hosszú ostorféreg. Ezek a férgek a vastagbélben élősködnek. A kutyák szájon keresztül fertőződnek.  E féreggel fertőzött kutya tünetei között szerepel a véres bélsár és az állat lesoványodása. Előfordulásuk hazánkban sajnos elég gyakori.

A Trichuris vulpis féreg petéje

Coccidiumok
A coccidiumok olyan egysejtű bélparaziták, amelyek a bélben megtelepedve vérzést okozhatnak, amelynek hatására véres hasmenés jelentkezik, főleg fiatal állatoknál. A beteg kiskutyák érzékenyebbé válnak más, a bélcsatornát érintő bakteriális vagy vírusos fertőzéssel szemben. A kölykök illetve a kifejlett állatok a betegség átvészelését követően immunissá válhatnak úgy, hogy az élősködők a későbbiekben semmilyen tünetet nem okoznak, habár a bélből kimutatható a jelenlétük. Az állatok fertőzött bélsárból vehetik fel a kórokozót, így a higiéniának rendkívül fontos szerepe van e parazitaferőzés megelőzésében. A megelőzéssel kapcsolatban meg kell említeni, hogy a hagyományos féregtelenítők nem hatékonyak ellenük. A fertőzött kölykök ellátása mindenképpen állatorvosi beavatkozást igényel.

A toxoplazmózist okozó Toxoplasma gondii egysejtű parazita
Hogyan előzhetjük meg a férgességet?

Mivel a féregfertőzések közül több az emberek egészségét is veszélyeztetheti, ezért a megelőzést három módon javasolt megvalósítani. Egyrészt a kutyákat kötelezően és rendszeresen, megfelelő gyógyszerekkel kell féregteleníteni. Másrészt a köztigazdáktól kell megóvnunk kedvenceinket. Ezek leggyakrabban a bolhák és a mezei rágcsálók, de sok állatfaj nyers húsa és zsigerei is komoly veszélyforrást jelenthetnek. Harmadrészt a kutya és a vele kapcsolatban lévő személyek alapvető higiéniai szerepe szintén nem elhanyagolandó feltétele a féregmentes kutyatartásnak.

Manapság az állatorvosi vényre kapható féregtelenítő készítmények kombinált hatóanyag-tartalmúak, így a legtöbb féreg ellen kiválóan használhatók. Ezek a szerek általában tabletták, melyek a könnyebb beadás érdekében lehetnek akár ízesítettek is. A féreghajtók másik formája a szuszpenzió vagy a paszta, melyet a kölyköknek javasolnak az állatorvosok. Hatóanyagaik a fonálférgek ellen hatnak. Rendszeres alkalmazásuk – a tablettás beadáshoz képest – a fiatal állatok esetében könnyebben megoldható. Új alkalmazási formája a féregtelenítőknek a spot on, magyarul rácseppentő oldat. A korábbi formákkal ellentétben nem szájon át, hanem a bőrre cseppentve alkalmazandó. A rácseppentő oldatok egy része nemcsak fonálféreg-ellenes, hanem bolhaellenes hatással is rendelkezik. Havi rendszerességgel alkalmazható fiatal és felnőtt állaton egyaránt. A kutya oltási könyvébe a féregtelenítés dátumának és típusának is be kell kerülnie.

Európa bizonyos országaiban kötelezővé tették a galandféregellenes kezelést is minden beutazó kutya számára. A kezelés elvégzését és érvényességét a kutya útlevelében az állatorvosnak hivatalosan kell igazolnia. A felelősen gondolkodó kutyatartó nemcsak kutyájáról gondoskodik felelősen, hanem környezetével kapcsolatban és embertársaival szemben is felelősen viselkedik.

A kutyapiszok eltávolításának elmaradása nemcsak parkjaink, játszótereink, utcáink és tereink látványát rontja, hanem kedvenceink és saját magunk egészségét is veszélybe sodorhatja.

Képek forrása

Toxocara canis

Dipylidium caninum

Ancylostoma caninum 

Trichuris vulpis

Toxoplasma gondii

Cikkek ebben a kategóriában

A kutya mozgásigénye

ml

A leggyakoribb kutyabetegségek

ml

Ivartalanítás – tények és tévhitek

admin

Adatkezelési tájékoztatónkban megismerheti, hogyan gondoskodunk személyes adatai védelméről. Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ a jobb felhasználói élmény érdekében, melynek biztosításához kérjük, kattintson az „Elfogadom” gombra. Elfogad Tovább

Adatkezelési tájékoztató