Szabadagazdi
Felelős gazdi Népszerű Szakértő szemmel

A legnépszerűbb teszt

Örömmel tapasztaltuk nyári tudatos gazdi-tesztjeink mérhető népszerűségét. Többen csak a tesztelés kedvéért küldtek válaszokat a kérdésekre, nem a nyereményekért. Bízunk benne, hogy mindenkinek hasznos időtöltés volt a kérdőív böngészése! Az első tesztre 194, a másodikra 214, a harmadikra pedig 446 olvasónk küldött megoldásokat. A harmadik teszt volt a tehát legnépszerűbb.

A harmadik kérdéssor a kutyák viselkedésének témája köré épült

Természetesen nem tekintjük úgynevezett „reprezentatív” felmérésnek e kérdőíveket, hiszen ahhoz számos kritériumnak kellene megfelelniük, éppen ezért az eredményekből sem vonunk le messzemenő következtetéseket. Érdekességképpen azért nézzük meg, hogy 446 olvasónk hogyan vélekedik a kutyák viselkedésével kapcsolatban!

Az 1. kérdésre (Milyen jelekkel kommunikálnak egymással a kutyák?) a legtöbb szavazatot a testhelyzetek kapta, szinte mindenki megjelölte (93,5%), a legkevesebb voks pedig, csupán 33,4% érkezett az arckifejezések opcióra. Emlékeztetőül: mind a 4 bejelölhető válasz helyes volt, a szagok és a hangok is az ebek kommunikációs eszköztárának részei.

A 2. kérdésre (Honnan tudjuk, hogy kutyánk játszani szeretne?) magasan a két legtöbb szavazat (93-94%) érkezett a Farkát csóválja, mellső lábát berogyasztja, illetve a Hozza kedvenc játékát opciókra, s ez is a legáltalánosabb viselkedés ilyenkor.

A 3. kérdés a félelemre vonatkozott (Milyen jelekből tudjuk, hogy kutyánk fél?). Legtöbben (98,4%) a Farkát behúzza a hasa alá választ jelölték meg, ezt követte másodikként az Elbújik a lakásban vagy a kertben felelet (79,6). A harapást mint a félelem jelét a válaszolók csaknem harmada megjelölte (31,4%).

Fontos kérdés volt 4., amely a kutyák korai szocializációs időszakára kérdezett rá. A helyes választ többségében (84%) eltalálták a választ adók (ez a kölyök 3 hetes korától nagyjából 12-16 hetes koráig tartó időszak, amikor az eb nagyfokú nyitottságot és nagyon kevés félelmet mutat az új dolgokra). A másik két, nem helyes válaszlehetőséget 8-8%-os arányban választották. Itt is hangsúlyozzuk, hogy ez az időszak bizony a kutyakölyök életkorához van kötve, és nem azt az időszakot értjük alatta, amikor az eb (legyen bármilyen életkorban) a gazdihoz kerül.

Az 5. kérdés (Hogyan nevelhetjük és motiválhatjuk a kutyát?) legnépszerűbb válasza volt a Jutalomfalatokkal (99,6%), a legkevesebb szavazatot pedig – bár reméltük, hogy egyetlen ilyen sem akad – a Simogatással és fizikai büntetéssel válaszlehetőség kapta (3,4%). A Következetes büntetéssel opciót a válaszolók mintegy harmada tartja a nevelés, motiválás eszközének (34,5%).

Felhívjuk a gazdik figyelmét arra, hogy a büntetés semmiképpen nem lehet az állat bántalmazása, megütése!

Ejtsünk még néhány szót erről a témáról, hiszen több tévhit él a köztudatban egy állat neveléséhez használható eszközökről vagy módszerekről!

A motiváció lehet akár étel, akár valamilyen játék vagy akár maga a pozitív emberi kapcsolat is. A jutalom lehet simogatás, jó szó, étel vagy játék. Meg kell tanulnunk, hogy milyen módszerekkel tudjuk az állatot jutalmazni, hogyan tudjuk büntetni. Ez utóbbin semmiképpen nem az állat bántalmazását, megütését értjük! A viselkedésterápiával foglalkozó szakemberek ma már úgy gondolják, hogy a büntetés – az aktív fizikai büntetés – nem megoldás viselkedési problémák megelőzésére, elkerülésére vagy akár kezelésére. A pozitív technikák, melyek alapvetően jutalmazáson alapulnak, esetleg egy várt jutalom vagy vágyott dolog megvonásán, sokkal inkább célravezetők. Fontos azt is látni, hogy amikor a gazda fizikai büntetést visz a nevelésbe, azzal az esetek nagy többségében fokozza az állat szorongását, félelmét, a viselkedést egészen másfelé tereli, akár az extrém félelmek, akár az agresszió kialakulása felé.

A 6. kérdésre, mely szerint kell-e sétáltatni egy kertben lakó kutyát, mindössze 0,9%-os arányban válaszoltak nemmel, a legtöbben igennel szavaztak. Ebben a témában volt a legnagyobb egyetértés a válaszadók között.

A 7. kérdésben azt firtattuk, hogy vajon vannak-e veszélyei a pelenkahasználatnak a szobatisztaságra szoktatás során. 10,1%-uk a válaszolóknak úgy gondolja, hogy ez tévhit, 0,9% pedig a büdös lesz a lakásban választ jelölte meg. A szakemberek tapasztalatai alapján azonban a veszély valós (ezt a válaszolók 89%-a is így gondolja), ugyanis kialakulhat a kutyánknál egy fals szobatisztaság. Ilyenkor az eb lakáson belül, a kihelyezett pelenkára ürít, és nem séta közben.

A 8. kérdésre a helyes választ, azaz hogy a kutya viselkedése tartalmaz genetikailag kódolt elemeket, vagyis öröklött részt, másik része a tanulással alakul ki, a válaszadók 95,5%-a jelölte meg. Mindössze 4,5%-ot kapott az a vélekedés, hogy a viselkedés kizárólag tanítás, tanulás során alakul ki, és senki nem gondolja úgy, hogy a viselkedés a kutyáknál kizárólag genetikailag meghatározott.

A 9. kérdésre válaszolva, érdekes, hogy néhányan (2,9%) úgy vélik, hogy amikor örökbe fogadnak egy kutyát, annak viselkedése és egyénisége a hazaérkezés után azonnal láthatóvá válik a gazda számára. A tény ezzel szemben az, hogy mindehhez kell néhány hét. Az állatnak időre van szüksége, hogy megszokja, megtanulja új környezetét, beilleszkedjen új családjába.

A leginkább megosztó kérdés a 10. volt, amelyben három állítás közül kellett kiválasztani a helyeset. A válaszadók 4,7%-a úgy tartja, hogy a birtoklási agressziót erőből, a kutyát ledominálva kell megoldani. 30% ért egyet azzal az állítással, hogy a kutyák félelmeiért kizárólag a korábbi tapasztalat a felelős. (A valóság azonban az, hogy a félelmek egy részéért nem korábbi tapasztalat, hanem éppen a megelőző tapasztalatok hiánya felelős. Ha a kutya életében nem találkozott kerekes székes emberrel vagy villamossal, természetes, hogy velük hirtelen összetalálkozva félelmet mutat. A szakember ezért azt javasolja a leendő gazdiknak, hogy még a befogadás előtt igyekezzen felderíteni, hogy a kutya milyen környezetből jött, mire van szocializálva és igyekezzen a hiányzó dolgokat tudatosan pótolni! ) A teszt 10. pontjának helyes állítását olvasóink 65,2%-os arányban találták el. Azaz, szakemberek tapasztalatai szerint a menhelyről származó kutyák esetében bizonyos viselkedési problémák gyakrabban fordulnak elő. A leggyakoribb problémák közé tartoznak a félelmi problémák, a szocializáció hiányosságai, a szeparációs szorongás, az agresszióproblémák, kötődési problémák, a rombolás.

A rombolás mint viselkedési probléma okaira kérdezett rá a 11. kérdés. A helyes válaszokra érkeztek a legtöbb szavazatok: az unalom (93,5%), a szeparációs szorongás (89,5%) és a félelem (44,4%).

A teszt utolsó, 12. pontja egy eldöntendő kérdés volt: igaz-e az az állítás, mely szerint a kutya élete végéig képes új kötődést kialakítani. Viszonylag sokan, 11,4%-ban adtak nemleges választ. A helyes válasz azonban az, hogy igen, képes. Bár a kötődés kialakulásának optimális időszaka a kiskutya körülbelül 8 hetes életkora, tudnunk kell, hogy amikor pl. menhelyről fogadunk örökbe kutyát, legyen bármennyi idős, előtte több napig látogatjuk, vagy otthon kezdünk foglalkozni vele, képes kötődést kialakítani hozzánk, Éppen ezért bátran fogadhatunk örökbe idősebb kutyákat is, velük is kialakulhat a kötődés, később pedig a harmonikus kapcsolat.

Még egyszer köszönjük olvasóinknak az aktivitást!

A 3. teszt összes kérdését és a helyes válaszokat itt lehet megtekinteni.

A kutyák viselkedéséről bővebben az alábbi két kiadványunkban lehet olvasni:

Harmóniában együtt

Fogadj örökbe!

Cikkek ebben a kategóriában

Állat-egészségügyi kérdések és válaszok a COVID-19 kapcsán

ml

Mi a teendő, ha kutyánk vagy macskánk fájdalomcsillapítót fogyasztott?

ml

A Földön élő állatfajok száma

ml

Adatkezelési tájékoztatónkban megismerheti, hogyan gondoskodunk személyes adatai védelméről. Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ a jobb felhasználói élmény érdekében, melynek biztosításához kérjük, kattintson az „Elfogadom” gombra. Elfogad Tovább

Adatkezelési tájékoztató