A nyüszítés, nyüszögés a kutyák egyik legsokoldalúbb kommunikációs módja. Sokan mégis félreértelmezik.
A szűkölés különböző okainak megismerése segíthet jobban megérteni a kutyát és erősítheti a kötődést. Segíthet továbbá a kiképzésben is, mert ha rosszul értelmezzük a kutya nyüszítő jelzéseit, előfordulhat, hogy nem megfelelően reagálunk rá. Az alábbiakban felsoroljuk a hat legfontosabb okot, amiért a kutyák ehhez a hangjelzési formához fordulnak.
1. Stressz
A szűkölés a stressz egyik legfontosabb jele. Sok reaktív kutya nyüszög, mielőtt ugatna. Általában toporgás, ajaknyalogatás, alacsony faroktartás, zihálás, fül hátracsapása, test kisebbre való összehúzása, lefagyás (jelzésekre való reagálás képtelensége), stb. kíséri. A kutya tréningezése során jó észben tartani ezeket a reakciókat – ha kutya nyüszít, akkor valamilyen inger túl sok neki és túl nagy nyomásnak teszi ki őt. Ha túl magas az ingerkörnyezet, akkor előfordulhat, hogy módosítani kell az tréning helyszínét esetleg a módszert, hogy újra legalább olyan nyugalmi állapotba kerülhessen, amiben fejlődni, tanulni tud.
2. Csillapító viselkedés
Ha a kutya nyüszít, amikor új emberekkel vagy akár kutyákkal találkozik, akkor csillapító jelzésként használja a hangadást. A nem magabiztos kutyák szokták használni ezt a fajta vokalizációt. Ez is egyfajta stresszre utal. Ezek a kutyák ugyanis úgy vélik, hogy az új személy vagy kutya, akivel találkoznak, fenyegetést jelenthet és ezért megnyugtató viselkedést mutatnak, beleértve a fülek hátracsapását, a farok behúzását, a lekuporodást, a hátukra fordulást, a szemkontaktus kerülését, a az oldaluk mutatását és a nyüszítést.
3. Izgatottság
Az egyik legkönnyebben felismerhető „nyüszítés” az izgalomtól való nyüszögés. Mindannyian láttunk már olyan labradort, amelyik annyira boldog, amikor meglát valakit, hogy egész testével táncot jár és közben izgatottan nyüszög. Olyan, mintha egyáltalán nem tudnának uralkodni magukon. És néha valóban nem is tudnak. Jellemzően az ilyen kutyák azok, amelyek ugrálnak, ugatnak és „megőrülnek”, bármi szórakoztató vagy izgalmas dolgot csinálnak (lehet az új ember, új kutya köszöntése, köszönés a gazdának, amikor hazaér a munkából, vagy bármilyen foglalkozás). Segíthet a kölyökkutyának, ha olyan feladatokat tanítunk neki, ami hozzájárul az önkontroll megtartásához és önnyugtató viselkedési automatizmusok kialakulásához. Ilyen például a nyugi-szőnyeg tréning.
4. Nyüszítés a figyelemért
A kölykök a legnagyobb mesterei ennek. Ha elhagyjuk a szobát, a kölyökkutya ösztönösen azonnal nyafogni kezd, mert nem akar egyedül lenni. Gondoljunk csak bele! Amikor még a mamája vagy a tesói mellett volt, ha nyüszögött az előbbiek közül valaki biztosan ment, hogy megnézze, mit szeretne. Ezzel azonban célszerű nagyon óvatosnak lenni! Ha folyamatosan megerősítést nyer így, akkor a kutyus megtanulja, hogy ezzel könnyedén elérheti, amit szeretne. Persze, amikor elhozzuk a kölyköt, az első pár napban normális, ha többet vagyunk vele. De épp ezért már előre célszerű egy hatalmas plüsst beszerezni, amihez odabújhat, hogy aludjon. És az első pillanattól – biztonságos környezetben – rövid ideig nyugodtan hagyjuk magára, amíg mondjuk kimegyünk a WC-re.
Amikor viszont csendben van, igyekezzünk vissza és jutalmazzuk mondjuk közös játékkal.
5. Fájdalom miatti nyüszítés
Azt talán mindenki tudja, hogy a kutyusok nyüszítenek, ha fájdalmat éreznek. Ha például olyankor teszi ezt, amikor feláll, fel-le megy a lépcsőn, vagy például az egyik lábát nem akarja letenni, akkor bizony ideje felkeresni az állatorvost. Egy idős kutya nyüszögése mozgáskor ízületi gyulladásra is utalhat. Ha ilyenkor időben elvisszük az állatorvoshoz, azzal a felénk való bizalmának is jót teszünk és sok fájdalomtól is megkímélhetjük.
6. A tanult hiszti
Kétféle tanult nyafogást különböztethetünk meg. Az egyik, amikor a kutyus így jelzi az ajtónál állva, hogy neki bizony ki kell menni a dolgát elvégezni. Ez, ami igazából jó.
A másik, amiről fentebb is írtunk. Amikor azt tanulta meg az eb, hogy így elérheti, hogy a gazda vele foglalkozzon. Itt szeretném megjegyezni, hogy sokan – tévesen – azt hiszik, hogy ha ilyenkor leszidják a kutyát, akkor a jó irányba haladnak. Nos, nem feltétlenül. A kutyák többsége ilyenkor azt éli meg, hogy elérte, amit szeretett volna, hiszen vele foglalkozik a gazdi.
Gondoljunk csak az előbb említett labradorra! Kezeket fel, aki tapasztalta már, hogy amikor épp pöröl a kutyussal az vígan rázva a fenekét (csóválva), vigyorog rá boldogan!
Kezdő kutyásoknak mindenképpen azt javaslom, hogy forduljanak képzett trénerhez és amint lehet, vigyék a kis gézengúzokat kutyaoviba. Itt örömmel segíteni fognak a kezdeti bakik elkerülésében.
Saját – jóval korábbi – tapasztalatból mondom, hogy sokkal könnyebb egy rossz viselkedés beidegződését elkerülni, mint átalakítani, megszűntetni azt, ami már kialakult!
Forrás: https://kutyabarathelyek.hu/hu/hirek/reszletek/6-ok-amiert-a-kutyad-nyuszithet/
