Belső élősködők? Egy téma, amiről nem szívesen beszélünk, mégis nagyon fontos, hogy tudjunk róla – nemcsak a kutya egészsége, de a gazdi szempontjából is. Átfogó útmutatónkkal ehhez szeretnénk egy kis segítséget nyújtani.
A bélférgek típusai kutyáknál
Kutyák esetében leggyakrabban alábbiakkal találkozhatunk: az orsóférgek, a kampósférgek, az ostorférgek és a galandférgek. A tünetek változatosak lehetnek, a fertőzöttség típusától és mértékétől függően.
1. Orsóférgek
Leggyakrabban alábbi két fajtával fertőződnek a kutyák: Toxocara canis és Toxascaris leonin. Mindkettő hosszú, színük fehér, megjelenésükben a spagettihez hasonlítnak. Tápanyagokat vonnak el a kutya szervezetétől. Az orsóféreg petéi a vékonybélben telepednek meg, ahol lárvák fejlődnek ki belőlük, melyek a test más szöveteiben és a szervekben is megtelepedhetnek. Ahogy a Toxocara canis lárvák elérik érettségüket, elvándorolhatnak a tüdőbe, innen pedig fel a légutakba. Ennek jellegzetes tünete, hogy a kutya időnként köhög. Ilyenkor felköhögi a kórokozót, majd lenyeli, így jut vissza a bélrendszerbe, ahol életciklusa utolsó szakaszát eltölti. A Toxascaris leonina nem mozdul ki a belekből, életciklusa jóval egyszerűbb.
A fertőzött kutya petéket, lárvákat és kifejlett orsóférgeket is üríthet a bélsárral. Gyakori, hogy a kölykök már eleve fertőzötten jönnek a világra. A paraziták olykor az anyakutya tejében is megtalálhatóak, szoptatás közben átadja azokat kicsinyeinek. Ezért is fontos, hogy a tudatos gazda már a vemhesség során megfelelő módon féregtelenítse az állatot.
2. Kampósférgek
Rövid férgek, aprócska fogakkal, a kutya véréből táplálkoznak. Fiatal kölyköknél halálos lehet a kampósféreggel történő fertőzés, mivel nagy mennyiségben vonják el a tápanyagot a fejlődő szervezetből. Életciklusuk nagyon hasonlít a Toxocara canis fonalféregéhez (ld. fent): a bélrendszerből kiindulva a test más pontjaira is eljuthatnak, a tüdőben folytatva fejlődésüket, mielőtt ismét visszajutnának a belekbe. Kutyáknál leggyakoribb az Ancylostoma caninum.
3. Ostorférgek
A vastagbélben éldegélnek, és társaikhoz képest kevesebb tápanyagot szívnak fel, így kevesebb problémát okoznak a kutyának, és a rájuk jellemző tünetek is ritkábban jelennek meg. Velük kapcsolatban a legfőbb gond akkor adódik, ha befúrják magukat a belek szöveteibe. Kedvenc helyük a vakbél, ahonnan nem szívesen mozdulnak ki, így a bélsár elemzését követő negatív lelet mellett is fennállhat a fertőzöttség. Leggyakoribb fajtája a Trichuris vulpis.
4. Galandférgek
A vékonybélben élnek, apró fogaikkal beleakaszkodnak a bél falába, hogy a kutya által elfogyasztott táplálék emésztése során elvonják belőle a fontos tápanyagokat. Formájuk lapos, hosszuk elérheti a 15 cm-t is. Ürítéskor több darabra szakadhat a féreg, mely rizsszemhez hasonló megjelenést kölcsönöz a bélsárban. Gondot leginkább akkor okoznak, ha a kutya aktív életmódot folytat (munka, sport, stb.), mivel ilyenkor a férgek által elvont tápanyagok hiányozni fognak szervezetének, és ez különféle tünetekhez, hiányállapotok kialakulásához vezethet. Leggyakoribb fajtája a Dipylidium caninum (uborkamagképű galandféreg).
Hogyan fertőződhet a kutya bélférgekkel?
1. Az anyakutyán keresztül
Az orsóférgek és a kampósférgek átfúrhatják magukat a méh falán, ahol megfertőzik a magzatokat. Így a kölykök már eleve fertőzötten jönnek a világra, ugyanakkor az anyatejben lévő kórokozók is tovább súlyosbíthatják a bajt. Az orsóférgek előszeretettel „használják” a fertőzés elterjesztéséhez ezt az utat, ezért kiemelten fontos a vemhes szuka, illetve a kölykök féregtelenítése már az elejétől fogva.
2. Szennyezett talaj által
Kétféleképpen juthat be a féreg a kutya szervezetébe: ha megeszi a földet, vagy fertőzött talajjal érintkezik. Az orsóférgek, kampósférgek és ostorférgek a belekben élősködnek, és a bélsárral együtt petéik is kikerülnek a környezetbe. Akár egy hónapig is eltarthat, mire lárváik aktiválódnak, vagyis fertőzőképessé válnak, a peték pedig éveken át rejtőzhetnek a talajban. Gyakori, hogy kutyakakiknak nyomát sem látni, ám a talaj bélférgek petéivel szennyezett. A fertőzés főként akkor következik be, amikor a kutya tisztogatja (nyalogatja, rágcsálja) magát, és a szőrére tapadt, élősködőkkel fertőzött földet, sarat lenyeli. Nem véletlenül szajkózzák mindenhol, hogy szedjük fel a kakit – ezzel fontos lépést tehetünk a féregfertőzés terjedésének megelőzésében.
A szennyezett talajt érintve is megfertőződhet a kutya. Hogyan?! A kampósférgek egyedi tulajdonsága, hogy képesek átfúrni magukat a bőrfelületen, így nem is kell a kutyának tisztogatnia magát a fertőzéshez – elegendő, ha lefekszik a földre, pont oda, ahol a kampósférgek petéi rejtőznek. A kórokozók a kutya mancsán és pocakján át is befúródhatnak testébe. Ugye milyen ijesztő?
3. Fertőzött állatok elfogyasztása által
A belső élősködők mind a négy típusa okozhat fertőzést a kutyánál, amennyiben fertőzött állatból eszik, például elkap egy rágcsálót. Ha kedvencünk szívesen vadászik egerekre a kertünkben vagy pockokra a mezőn, legközelebb gondoljunk erre is.
Elhullott állatok tetemei is lehetnek férgekkel fertőzöttek, így a legjobb, ha nem engedjük, hogy kutyánk dögökbe, ürülékbe, és egyéb „finomságokba” hemperegjen.
Fontos tudni, hogy a bolhák is lehetnek fertőzöttek galandférgek petéivel. Ezek akkor jutnak be a kutya szervezetébe, ha bolhásság esetén nyalogatja, rágcsálja bőrét, szőrét, hogy enyhítse a kínzó viszketést, és közben a bolhákat is lenyeli.
Melyek a bélférgesség jellemző tünetei kutyáknál?
Az orsóférgek rendszerint nem okoznak különösebb gondot, ugyanakkor néhány esetben súlyosan megbetegíthetik a kutyát. A kampósférgek, ostorférgek és galandférgek kisebb kockázatot jelentenek a kutya egészségére, kivéve, ha túlzottan elszaporodnak szervezetében. Gyakori, hogy a kutya bélférgesség megléte mellett is tünetmentes, vagy enyhe tüneteket mutat, például:
- Hasmenés
- Hányás
- Puffadás az alhas tájékán
- Letargia
- Tápanyaghiány
- Dehidratáció
- Köhögés (általában fonalféreg és kampósféreg fertőzésnél jelenik meg)
- Bélelzáródás (súlyos fertőzöttség esetén)
- Tüdőgyulladás (súlyos fonalféreg-fertőzöttség esetén)
Honnan tudhatom, hogy férges a kutyám?
A galandférgeket leszámítva kifejlett bélférgeket ritkán látni, így nem könnyű megmondani, hogy fertőzött-e a kutya. Ennek egyetlen módja a bélsár mikroszkóppal történő vizsgálata. Mivel a tünetek másfajta betegségekre is utalhatnak, a megelőzés mellett fontos, hogy a kutyát rendszeresen elvigyük állapotfelmérésre.
Emberre is átterjedhet a fertőzés, ha a kutya férges?
Sajnos igen, bár ez ritkán fordul elő. Orsóférgek, kampósférgek és ostorférgek is megfertőzhetik az embert, ha szennyezett talajjal érintkezik. Leggyakrabban orsóférgekkel történik a fertőzés, főként kutyákról gyermekekre. A Toxocara féregfajták által okozott betegsége neve toxocariasis. Míg legtöbb esetben nem jelennek meg tünetek, és a paraziták néhány hónapon belül elpusztulnak, néhányan alábbiakat tapasztalhatják: enyhe köhögés, hőemelkedés, láz, fejfájás, gyomorgörcs.
Az esetek elenyésző részében azonban az orsóféreg lárvái bejuthatnak a belső szervekbe (pl. máj, tüdő), befúródhatnak a szembe vagy az agyba, rendkívül súlyos tüneteket okozva. Rendszeres féreghajtással és a megfelelő higiénia betartásával (pl. gyakori kézmosás a kutya simogatása után) csökkenthetjük a fertőzés kockázatát.
Macskákra is átterjedhet a férgesség?
Az orsóféreg Toxascaris leonina nevű fajtája veszélyt jelenthet a macskákra, ha a kutya fertőzött. Szerencsére a két fajta közül ez a kevésbé gyakori. Ha cicák is élnek a kutya mellett, fontos meghatározni, pontosan melyik parazita található a szervezetében, hogy a bársonytalpúak is a megfelelő kezelésben részesülhessenek.
Hogyan kezelhető a kutyák bélférgessége?
A fertőzés megelőzése érdekében fontos, hogy rendszeresen féregtelenítsük kedvencünket – főleg, ha gyermekek is vannak a családban, vagy a kutya gyakran találkozik gyerekekkel (pl. terápiás munka során).
- Kölyökkutyáknál különösen nagy a fertőzöttség kockázata, ennek következtében az emberre terjedő fertőzésnek is nagyobb az esélye.
- A vemhes szuka és a kölykök féreghajtásával kapcsolatban kérjük ki állatorvosunk tanácsát!
Beszéljük meg állatorvosunkkal, milyen típusú féreghajtó lenne jó kutyánknak. Léteznek tabletták és rácseppentő oldatok (spot on), ezek egy része nemcsak a megelőzést segíti elő, de kimutatott fertőzés esetén is hatékony lehet. Ügyeljünk arra, hogy a kutya a testsúlyának megfelelő adagot kapja. Védjük kedvencünket a bolhák ellen is, hiszen azok is terjeszthetik a galandférgeket.
Súlyos esetben speciális hatóanyagú készítményekkel kezelhető a férgesség, a szükséges terápiát állatorvosunk fogja összeállítani, és a gyógyszert is ő írja fel receptre. Itt nem lesz elegendő a tabletta/spot on egyszeri beadása, az orsóférgek és kampósférgek lárvái például a féreghajtás után is bejuthatnak a bélrendszerbe, így meg kell ismételni a kezelést. Az ismétlés pontos idejét, akár a rákövetkező napokon, akár a rákövetkező hetekben történik, mindig állatorvosunk állapítja meg.
Az elhalt férgeket feldolgozhatja az emésztőrendszer, így gyakran nem is láthatunk férgeket a bélsárral ürülni. Ahhoz, hogy kedvencünket megszabadítsuk az élősködőktől, mindig pontosan tartsuk be az előírásokat!
Ne próbálkozzunk házi gyógymódokkal, mert nagyobb bajt okozhatunk velük kedvencünknek, például a fokhagyma is ide tartozik, ami egyenesen mérgező a kutyának.
Milyen gyakran érdemes féregteleníteni a kutyát?
A készítmény típusától függően kell ismételni a kezelést. Egyes tabletták és rácseppentő oldatok egy hónapig hatásosak, míg más féreghajtó tablettáknál elegendő a két-háromhavonta történő ismétlés. Vemhes és szoptatós szukákra speciális ajánlások vonatkoznak, ezzel kapcsolatosan mindig kérjük ki állatorvosunk véleményét! Kölyökkutyákat 6 hónapos korukig érdemes többször is féregteleníteni – itt is hagyatkozzunk állatorvosunkra.
Még egy fontos dologról ne feledkezzünk meg: szedjük fel a kutyakakit! Kertünkben, udvarunkban mindenképp, így megelőzhető, hogy a féregpeték felhalmozódjanak a talajban.
Forrás: kutyabarathelyek.hu
