A bélparaziták okozta fertőzéssel – hétköznapi nyelven: férgességgel –, annak tüneteivel és kezelésével minden állattulajdonosnak fontos tisztában lennie. Ez azért is lényeges, mert a paraziták egy része az emberekben is megtelepedhet (ez a zoonózis). Kellemetlen, veszélyes tüneteket okozhat, főként kisgyermekeknél. A fertőződött állat szervezetét is gyengítik, csökkentik az ellenálló-képességét, és számos szövődményes betegség forrásai lehetnek. Magyarországon az évenkénti veszettség elleni oltással egyidejűleg kötelező a kutyák széles spektrumú féreghajtó szerrel való kezelése is!
Ha jó gazdák akarunk lenni, akkor évenként nem csupán egyszer, hanem kétszer (félévente) féregtelenítünk. Ha a családban kisgyermek is van, aki gyakorta elfelejt kezet mosni, akkor a negyedévenkénti féregtelenítés javasolt. Ha a féregtelenítést követően bélférgeket látunk a székletben, akkor célszerű 2 hét múlva megismételni a féregtelenítést.
Felnőtt kutyáknál kialakult bélférgesség következtében az állat lesoványodik, szőre fénytelenné válik, súlyos esetekben hányás és hasmenés is jelentkezhet. A kölyökkutyák a bélférgességre érzékenyebbek (közel 100%-uk orsóférgekkel fertőzött), így náluk fokozottan oda kell figyelni a féregtelenítésre. A fertőzés legtöbb esetben a tünetmentes szukától származik, ezért a vemhesség előtt azok rendszeres féregtelenítése is javasolt. Egyes férgek jelenlétét a bélsárban a gazda szabad szemmel is láthatja, de a legtöbb bélféreg jelenlétét csak mikroszkopikus bélsárvizsgálattal lehet megállapítani. Ilyen esetekben az állatorvos feladata a férgesség diagnosztizálása és a megfelelő kezelés előírása.
A bélférgesség diagnosztizálásához az állatorvos a fertőzött (vagy arra gyanús) állattól bélsármintát vesz, majd ezt laboratóriumba küldi, ahol a mintát speciális módszerekkel (felszíndúsítás, mikroszkópos vizsgálat) megvizsgálják. Fontos tudni, hogy a vizsgálat negatív eredménye nem jelent parazitamentességet, csupán azt, hogy az adott időben adott állattól levett adott bélsárminta nem tartalmazott bélférgeket vagy azok fejlődési alakjait. Egyes férgek vizsgálatakor (Trichuris) 3 egymást követő napon vett bélsárminta negatív eredménye szükséges a negativitáshoz.
Milyen tünetek utalhatnak a kutyák féregfertőzöttségére?
A legjellemzőbb tünet a kutyák rossz takarmányhasznosítása, lesoványodása, kedvetlenség jelentkezése, bizonyos esetekben a végbéltájék viszketése, amit az állat harapdálással és fenekének földön húzásával, úgynevezett „szánkázással” próbál enyhíteni. A fénytelen szőr és a puffadt has, a hányás és a hasmenés, esetenként a vérfogyottság is utalhat férgességre.
A kutyákban leggyakrabban előforduló belső élősködők
Orsóférgek
Az orsóférgek a kutyák vékonybelében gyakran megtalálhatók. Elterjedésük, gyakoriságuk miatt szinte minden kutyakölyök fertőzöttnek tekinthető. A leggyakoribb fajok a Toxocara canis és a Toxascaris leonina. A parazita hossza 8–12 cm, szélessége 2–3 mm. Az orsóférgek a kölykök 3-4 hónapos koráig okoznak megbetegedést, idősebb korban immunitás alakul ki velük szemben. Ha a szukában megtalálhatók a féreglárvák, a kölykök már az anya méhében vagy szopáskor fertőződnek. Fontos, hogy a kiskölyköket 14 napos kortól kezdve kéthetente folyamatosan féregtelenítsük, hogy a még lárva stádiumú vagy nem ivarérett férgekből később kialakuló kifejlett férgeket is el tudjuk távolítani szervezetükből.
Felnőtt kutyákban a harántcsíkolt izomzatban és a tejmirigyben telepednek meg az orsóféreg-lárvák. Tüneteket csak aktiválódásukat követően idéznek elő. Ezek a szunnyadó lárvák beteg, idős vagy vemhes kutyáknál aktivizálódhatnak, és a keringésen keresztül jutnak el a bélcsatornába, ahol kifejlett férgekké alakulva kezdik el szaporodásukat. Az ember a kutya orsóférgek petéit és lárváit is felveheti a környezetből. Bár a férgek nem tudnak teljesen kifejlődni, mégis megtelepedhetnek az emberi szervezetben. Gyakran semmilyen tünet nem jelentkezik, ám ha a szembe vagy az agyba, esetleg mindkettőbe jutnak, komoly klinikai elváltozásokkal okozhatnak.
Galandférgek
A galandférgek fejlődéséhez köztigazda szükséges. A férgek a fejükön található szívókával, horgokkal rögzítik magukat a vékonybél falán, és ízeket képeznek. A Dipylidium caninum, az uborkamag-képű galandféreg a kutyák leggyakoribb galandférge. Köztigazdája a bolha, ezért a féreghajtás mellett a bolhák távoltartásáról is szükséges gondoskodni. A kutya a bolhák szétrágásával fertőződhet meg. A kifejlett férgek akár 50 cm hosszúak is lehetnek.
A kutyák ritkább galandférgei a taenia fajok. Főként nyers húsok elfogyasztásával jutnak a húsevőkbe, és akár az 1–2 méteres nagyságot is elérhetik. A taenia fajok jellegzetessége, hogy a köztigazdában úgynevezett „hólyagot” fejlesztenek, melynek elfogyasztásakor fertőződhetnek meg a kutyák, kutyafélék. A köztigazdák lehetnek növényevő állatok, például a szarvasmarha és a rágcsálók is. A háromtagú galandféreg kifejlett hossza mindössze 1–2 cm. A köztigazdák vadon élő állatok vagy házi, házkörül élő emlősök, melyek elsősorban gombák és gyümölcsök elfogyasztásával fertőződhetnek meg. A lárvák többsége a tüdőben, kisebb részük a májban és az agyban telepszik meg. A galandférgesség megelőzése érdekében ne adjunk a kutyának nyers húst! A lárvális forma az ember szervezetében is kialakulhat (májban, tüdőben), jelentős elváltozásokat okozva.
Kampósférgek
A kampósférgek a vékonybélben telepszenek meg és vért szívnak. A kutyák szájon át vagy a bőrön keresztül fertőződhetnek meg. Bőrön keresztül az emberek is megbetegedhetnek. A kampósférgek legjelentősebb faja az Ancylostoma caninum. A fertőzöttség jellemző tünete a vérszegénység, a nyálkahártyák sápadtsága, amit általános gyengeség kísér. A fertőzött kutyák lemaradnak a fejlődésben, lesoványodnak, kedvetlenek lesznek, szőrük fénytelenné válik.
Ostorférgek
A laposférgekhez tartozó Trichuris vulpis sárgásfehér színű, 2–8 cm hosszú ostorféreg. Ezek a férgek a vastagbélben élősködnek. A kutyák szájon keresztül fertőződnek. E féreggel fertőzött kutya tünetei között szerepel a véres bélsár és az állat lesoványodása. Előfordulásuk hazánkban sajnos elég gyakori.
Coccidiumok
A coccidiumok olyan egysejtű bélparaziták, amelyek a bélben megtelepedve vérzést okozhatnak, amelynek hatására véres hasmenés jelentkezik, főleg fiatal állatoknál. A beteg kiskutyák érzékenyebbé válnak más, a bélcsatornát érintő bakteriális vagy vírusos fertőzéssel szemben. A kölykök illetve a kifejlett állatok a betegség átvészelését követően immunissá válhatnak úgy, hogy az élősködők a későbbiekben semmilyen tünetet nem okoznak, habár a bélből kimutatható a jelenlétük. Az állatok fertőzött bélsárból vehetik fel a kórokozót, így a higiéniának rendkívül fontos szerepe van e parazitaferőzés megelőzésében. A megelőzéssel kapcsolatban meg kell említeni, hogy a hagyományos féregtelenítők nem hatékonyak ellenük. A fertőzött kölykök ellátása mindenképpen állatorvosi beavatkozást igényel.
Hogyan előzhetjük meg a férgességet?
Mivel a féregfertőzések közül több az emberek egészségét is veszélyeztetheti, ezért a megelőzést három módon javasolt megvalósítani. Egyrészt a kutyákat kötelezően és rendszeresen, megfelelő gyógyszerekkel kell féregteleníteni. Másrészt a köztigazdáktól kell megóvnunk kedvenceinket. Ezek leggyakrabban a bolhák és a mezei rágcsálók, de sok állatfaj nyers húsa és zsigerei is komoly veszélyforrást jelenthetnek. Harmadrészt a kutya és a vele kapcsolatban lévő személyek alapvető higiéniai szerepe szintén nem elhanyagolandó feltétele a féregmentes kutyatartásnak.
Manapság az állatorvosi vényre kapható féregtelenítő készítmények kombinált hatóanyag-tartalmúak, így a legtöbb féreg ellen kiválóan használhatók. Ezek a szerek általában tabletták, melyek a könnyebb beadás érdekében lehetnek akár ízesítettek is. A féreghajtók másik formája a szuszpenzió vagy a paszta, melyet a kölyköknek javasolnak az állatorvosok. Hatóanyagaik a fonálférgek ellen hatnak. Rendszeres alkalmazásuk – a tablettás beadáshoz képest – a fiatal állatok esetében könnyebben megoldható. Új alkalmazási formája a féregtelenítőknek a spot on, magyarul rácseppentő oldat. A korábbi formákkal ellentétben nem szájon át, hanem a bőrre cseppentve alkalmazandó. A rácseppentő oldatok egy része nemcsak fonálféreg-ellenes, hanem bolhaellenes hatással is rendelkezik. Havi rendszerességgel alkalmazható fiatal és felnőtt állaton egyaránt. A kutya oltási könyvébe a féregtelenítés dátumának és típusának is be kell kerülnie.
Európa bizonyos országaiban kötelezővé tették a galandféregellenes kezelést is minden beutazó kutya számára. A kezelés elvégzését és érvényességét a kutya útlevelében az állatorvosnak hivatalosan kell igazolnia. A felelősen gondolkodó kutyatartó nemcsak kutyájáról gondoskodik felelősen, hanem környezetével kapcsolatban és embertársaival szemben is felelősen viselkedik.
A kutyapiszok eltávolításának elmaradása nemcsak parkjaink, játszótereink, utcáink és tereink látványát rontja, hanem kedvenceink és saját magunk egészségét is veszélybe sodorhatja.
Képek forrása
