„Honnan tudja a kutya, hogy hányas busz jön?”
…fogalmazódik meg a kérdés néhány, a buszmegállóban mellettünk várakozó utastársunkban, és némelyikük hangosan meg is kérdezi. Nem a kutyának, hanem a gazdának kell tudnia, hogy melyik buszra száll fel.
A vakvezetőkutya feladata az, hogy odavezesse a látássérültet a busz ajtajához, jelezze a fellépőt, és felszállás után üres ülőhelyet keressen a járművön. „Honnan tudja a látássérült gazda, hogy hányas busz állt be a megállóba?” Ez attól függ…
A fővárosban, a forgalmas buszmegállókban szinte mindig akad egy olyan utas, aki megkérdezi, hogy melyik buszra várunk, majd tájékoztat arról, hogy mikor fog beérkezni az adott járat. A kevésbé forgalmas megállókban, illetve vidéki városokban érdemes az első ajtós felszállást választani, és a sofőrnél rákérdezni a viszonylatszámra. #Szolnokon – ha jól tudom – automata utastájékoztató rendszer van minden buszon, és külső hangszórón hallható a megállóba érkezett busz száma.
Az elsőként Pécsen bevezetett műszaki megoldás továbbfejlesztett változatát használják. Pécsen sajnos nincs külső hangszórós utastájékoztatás. Amikor a busz kinyitja az ajtaját, akkor bemondásra kerül a viszonylatszám, belső hangszórón, általában eléggé halkan. Ez a környezeti zaj miatt sokszor nem is hallható.
A sofőrök a menetrendet azonban elég pontosan betartják, így ha ismerem az érkezési időket, akkor tudom, hogy mikor melyik busz áll be a megállóba. Ma azonban mégis sikerült rossz buszra szállnunk Radarral.
Bár a menetrendet ismertem, a pontos időre nem figyeltem oda. Emiatt a tervezettnél lényegesen hosszabban kellett gyalogolni, de Radar szerencsére kifejezetten élvezte a számára ismeretlen útvonal izgalmait.
Lejegyezte: Angyal Gábor
