Szabadagazdi
Felelős gazdi Szakértő szemmel

Amit sosem akartál tudni a kullancsokról, de felelős gazdiként tudnod kell

A kullancsok jelenlétére ma már szinte egész évben számítanunk kell. Az általuk terjesztett veszélyes betegségeket azonban megelőzhetjük.

Lássuk a legfontosabb tudnivalókat!

A kullancsok ízeltlábúak, de nem rovarok, hanem a pókszabásúak közé tartozó atkafélék, ennek megfelelően kifejlett állapotukban nem hat, hanem nyolc lábuk van. A Földön ismert 8-900 kullancsfaj közül Magyarországon 42 honos. Ezek többsége vadakon élősködik, csak 6 olyan faj van, mely az emberen és a háziállatokon is előfordul.  A három leggyakrabban előforduló, emberre és kutyára egyaránt veszélyt jelentő faj: a közönséges kullancs (Ixodes ricinus), a kutyakullancs (Dermacentor reticulatus) és a barna kullancs (Rhipicephalus sangunineus).

Balra fent: barna kullancs. Jobbra fent: kutyakullancs. Az alsó két képen a közönséges kullancs, vérszívás előtt és után.
Hol élnek?

A hűvös, sötét, nedves helyeket kedvelik. Főként fás, bokros területeken fordulnak elő, és az avarban telelnek át. Korábban főleg tavasszal és ősszel találkozhattunk velük, mára azonban a globális klímaváltozás hatására többnyire nincs olyan tartós szárazság és 6 ˚C alatti hideg, amely elpusztítaná őket, így néhány hét kivételével szinte egész évben tarthatunk tőlük. A szemmel rendelkező, látó kullancsok, mint a kutyakullancs, a gyepi növénytársulások lakói. A fűszálak árnyékos fonákján kapaszkodva állnak lesben és várják az alkalmas gazdaélőlényt, akire alulról másznak fel. A szem nélküli, vak kullancsok, például a közönséges kullancs a lombos erdőkben, bozótosokban élnek. Tapadókorongos karomban végződő lábaikkal a növényzet levelein kapaszkodva várnak áldozatukra, akire a magasból vetik rá magukat.

Tipikus (fajtól is függő) élőhelyeik a középhegységek lombhullató erdei, azoknak tisztásai, az erdőszegélyek, dús aljnövényzetű ártéri vagy ligeterdők, nádasok, rétek, de megtalálhatók mezőgazdasági művelés alatt álló területeken, azok szegélyein vagy akár városi parkokban is. Természetes előfordulási helyeiken kívül számítani lehet kullancsok jelenlétére minden olyan területen, ahol háziállatok, esetleg fogságban tartott vadonélő gerincesek fordulnak elő: vadasparkban, állatkertben, istállóban, legelőn, kutyasétáltató helyeken, kertben vagy akár a lakásban is.

Fejlődési ciklus

A kullancsok 1-6 évig tartó fejlődési ciklusuk során négy különféle fejlődési állapotban fordulnak elő. A petéből kifejlődő 1 mm-nél is kisebb hatlábú lárvának egy napokig tartó vérszívásra van szüksége ahhoz,
hogy átalakuljon 1-2 mm-es, nyolclábú, ivarszervvel nem rendelkező nimfává. A nimfának is egyszer vérrel kell táplálkoznia ahhoz, hogy 2-6 mm-es kifejlett hímmé vagy nősténnyé alakuljon. A kifejlett nősténynek is vért kell szívnia ahhoz, hogy életképes petéi fejlődjenek. A hímek teljes háti felületét pajzs fedi, ezért kevesebb vért tudnak magukba szívni, mint a nőstények. A nőstények, lárvák és nimfák testének csak az első felszínét fedi pajzs. (Érdekesség, hogy a szemmel rendelkező fajoknál a szem nem a feji részen, hanem a háti pajzs két oldalán helyezkedik el.) A hímek rövidebb ideig szívnak vért, és a nőstényeket általában azok táplálkozása közben termékenyítik meg. A szájszervükkel megkapaszkodnak a nőstényen, és csáprágójukkal áthelyezik ivarsejtjeiket a nőstény ivarnyílásába. Egy hím több tucat nőstényt is képes megtermékenyíteni, mielőtt elpusztul. A megtermékenyített nőstény, miután megfelelő mennyiségű vért vett fel, leesik a talajra és néhány hét múlva megkezdi a tojások lerakását, melyek száma több ezer is lehet. Néhány nap alatt egyesével bevonja a tojásokat egy vízhatlan anyaggal, amely a túlélésükhöz elengedhetetlen, majd elpusztul.

Bár a kullancsoknak életük során háromszori vérszívásra feltétlenül szükségük van, azonban az életük nagy részét a gazdától függetlenül, a szabadban töltik. Hosszú hónapokig, akár évekig is képesek táplálkozás nélkül túlélni a természetben, míg gazdaszervezettel nem találkoznak. A hazai fajok háromgazdás kullancsok, ami azt jelenti, hogy a lárva, nimfa és kifejlett állat különböző gazdán szív vért. A három gazda mindig más-más egyedet, de sokszor eltérő fajt is jelenthet.

Hogyan táplálkoznak a kullancsok?

A kullancsok a tévhittel szemben nem a fák koronájáról ugranak az emberre, állatra, hanem az aljnövényzetben, vagy a cserje-bokorszinten, maximum 2 m-es magasságban várják a gazdaszervezetet, akit az első lábak első ízében található összetett érzékszervük segítségével ismernek fel. A gazdát kereső kullancsok speciális testtartást vesznek fel: első lábukat fölfelé mozgatják, így érzékelik a levegő mozgásait, hőmérsékletét, páratartalmát, a szén-dioxidot, ammóniát a fajtársaik által kibocsátott feromonokat és a gerinces állatok szaganyagait. Ha felkapaszkodtak a gazdára, hőérzékelő receptoraikkal keresnek egy bőrfelülethez közel elhelyezkedő kapilláris eret, fogakkal ellátott szipókájukkal rögzítik magukat a bőrön, csáprágójukkal teljesen fájdalommentesen apró sebet ejtenek a bőrön. A kis sebbe belefúrják a fogakkal ellátott szipókájukat, mellyel egyben rögzítik is magukat.

Nyáluk véralvadásgátló anyagot tartalmaz, értágító anyagot választanak ki, gyulladásgátló anyagokat és a gazda immunrendszerét blokkoló molekulákat juttatnak a gazdaállat szöveteibe. Mindez lehetővé teszi számukra, hogy legtöbbször észrevétlenül napokig, egyes fajok nőstényei esetében akár 2 hétig is vért szívjanak. A táplálkozásuk során ugyan a vér víztartalmának jelentős részét visszajuttatják a gazda vérkeringésébe, a nőstények mégis akár testtömegük 80-120-szorosára is megnőnek a vérszívás közben.

A gazdaállat vérével a kullancsok sokféle vírust, baktériumot és egysejtűt képesek felvenni, amelyek életciklusukat a kullancsban folytathatják. A következő vérszívás alkalmával a kullancs az új gazdát megfertőzheti a kórokozókkal.

A kullancsok által terjesztett legfontosabb betegségek

A fertőzött kullancsoknak mind a nyála, mind az ürüléke fertőző, sőt, az elhullott kullancs elporladt maradványainak belégzése is fertőzhet. Leggyakrabban azonban vérszíváskor fertőzik meg
a gazdaszervezetet néhány óra vagy nap alatt. Ezért fontos a kullancsokat minél előbb eltávolítani.

Babeziózis

A kutyáknál a legveszélyesebb kullancs által közvetített betegség a babeziózis, amit a Babesia canis nevű egysejtű okoz. A kutyakullancs és a közönséges kullancs is terjesztheti. A kórokozó a vörösvértesteket károsítja. A vérszívás megkezdése után 2 nappal alakul át a kórokozó fertőződésre kész formává. A tünetek 2-20 nap elteltével jelentkeznek a kutyánál: kezdetben bágyadtság, étvágytalanság, és magas láz, majd sárgaság, barna vérfesték-vizelés, hányás, idegrendszeri tünetek. Időben elkezdett injekciós gyógykezelés hatásos lehet, annak hiányában azonban a kutya egy hét alatt elpusztulhat. Egy vizsgálat során a kutyákból eltávolított és bevizsgált, a kórokozó terjesztéséért felelős kullancsfaj egyedeinek körülbelül
30%-a hordozta a Babesia canis-t!

Lyme-kór

A Lyme-kór a leggyakrabban megállapított kullancsok által terjesztett betegség kutyáknál, melyet egy baktérium okoz. Ellentétben az emberrel, a kutyáknál általában nem jár a kullancscsípés körül kialakuló bőrpírral. A tünetek akár hetekkel vagy hónapokkal a fertőződést követően jelentkezhetnek: étvágytalanság, láz, arcidegbénulás, látás-, hallás- és egyensúlyzavar, ízületi és izomfájdalmak, szívritmuszavar, szőrhullás. Kutyáknál a betegség 6-8 hétig tartó antibiotikumos kezeléssel általában gyógyítható, de későn felismert esetben az állat el is pusztulhat.

A Lyme-kór kórokozóját európai átlagban a kullancsok 12%-a hordozza, azonban az egyes fejlődési stádiumok érintettsége eltérő. A legfertőzöttebb területeken a lárvák kb. 1%-ában, a nimfák kb. 10%-ában és a kifejlett kullancsok kb. 20%-ában mutatható ki a kórokozó.

Kullancs-encephalitis

A vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás kutyáknál ritkán fordul elő. Enyhe lefolyás esetén viszonylag ártalmatlan, de ha a vírus megtámadja a központi idegrendszert, akkor maradandó agykárosodást és bénulást okozhat, és az állatok nagy részénél elhullással végződik. A közönséges kullancs (Ixodes ricinus) terjeszti. A fertőzés pár perccel a csípést követően megtörténik, azonban az első tünetek csak 2-3 hét elteltével jelentkeznek. Az emberhez hasonlóan a vírus az arra érzékeny állatoknál súlyos betegséget vált ki. A fertőződést követően láz jelentkezik, a lázat görcsök, mozgászavar, bénulás és más idegrendszeri tünetek kísérik. Jellemző a fej- és a tartótájék túlérzékenysége, valamint a növekvő fájdalomérzés. Viselkedési zavarok léphetnek fel az apatikustól egészen az agresszív viselkedésig. Az agy idegeinek károsodása
következtében a pofa és a szem izmainak bénulása következik be. Gyakori a gyors lefolyás, ami általában sajnos a kutya halálával végződik.

Hogyan védekezzünk a kullancsok ellen?

A kutyákra leselkedő legfontosabb három betegség közül csak egy ellen létezik engedélyezett védőoltás. A babesisosis ellen jelenleg nincs engedélyezett vakcina. A Lyme-kór (borreliosis) elleni védőoltás 12 hetes kor után adható, a védettség 1 hónap múlva alakul ki, fenntartásához évente egyszer adott emlékeztető
oltás ajánlott. Az emberrel ellentétben a kullancs-encephalitis ellen a kutyák számára nem áll rendelkezésre
védőoltás. Éppen ezért nagy figyelmet kell fordítani a kullancs elleni védelemre! Házi kedvenceink és saját magunk egészsége szempontjából is fontos, hogy védekezzünk a kullancsok vérszívása ellen. A kutyák, macskák a magasságuk miatt jobban ki vannak téve a kullancsok támadásának, mint mi. Rajtuk ráadásul gyakran nem vesszük észre az élősködőket a kórokozók bejuttatásának szempontjából kritikus 24 órán belül.

A kullancsok elszaporodásával párhuzamosan egyre nő a kórokozóval fertőzött kullancsok aránya. A kullancsok korábban bemutatott életmódja miatt az élőhelyük felszámolása az egyetlen módja annak, hogy gyérítsük az előfordulásukat a környezetünkben. Ezért rendszeres kaszálással nyissuk meg a növényzetet napfény számára! Vegyszeres irtásuk ugyanis csak óriási környezeti károkozással lehetséges, akkor is csak átmenetileg, mert a vadak, kisemlősök, rágcsálók, madarak hamarosan újra behurcolják őket.

Az interneten elérhető kullancstérképek segítségével tájékozódhatunk arról, hogy melyik területen milyen kullancsfajok milyen gyakorisággal fordulnak elő. Ha tehetjük, lehetőleg kerüljük a térképen különösen veszélyesnek feltüntetett kirándulóhelyeket!

Séta, kirándulás során időnként vizsgáljuk át a kutya testét és a kullancsot távolítsuk el, még mielőtt a bőrbe fúródott volna. Rendszeresen alkalmazzunk valamilyen kullancsriasztó vagy kullancsirtó készítményt, eszközt! Számos ilyen létezik, melyek eltérő hatékonysággal, hatótávolsággal és hatóidővel rendelkeznek.

A riasztó hatású készítmények

Ezek biocid termékek, nincsen ölő hatásuk, általában a nevükben is szerepel, hogy bolha-, és kullancsriasztó nyakörvről, rácsepegtető oldatról, vagy spray-ről van szó. Azok a készítmények pedig, amelyek bolhásság és kullancs okozta fertőzések kezelésére javallottak, el is pusztítják a parazitákat, gyógyszereknek minősülnek. A hatóanyagoktól függően ezeknek az ölő hatású készítményeknek a legtöbb esetben riasztó (repellens) hatása is van, erről a használati utasítás javallat pontjában találunk információt. Típus szerint vannak nyakörvek, rácsepegtető oldatok (ún. spot-on készítmények), spray-k, és a legújabbak a tablettás gyógyszerformájú készítmények. A hatástartamuk igen eltérő, mindig javasolt elolvasni a használati
utasítást. Előfordulhat, hogy bolhák ellen 4 hétig véd a készítmény, de kullancsok ellen csak 2 hétig.

Melyiket válasszuk?

A nyakörvek 4-8 hónapig, a rácsepegtető oldatok általában 4 hétig hatásosak. Bolhák ellen lehet hosszabb, de kullancs ellen gyakran kevesebb ideig bírnak hatással. A spray-k 4-6 hétig, a tabletták 4-12 hétig fejtik ki hatásukat. Az előnyök és hátrányok értékelésekor figyelembe kell venni az adott házi kedvenc életvitelét, és a család összetételét. Például kisgyerekes családban élő kutyára inkább a tabletta vagy a rácsepegtető oldat javasolható.

Nyakörv

Előny: egy nyakörv 4-től akár 8 hónapig is hatékony, könnyű felhelyezni, és általában ár/érték arányuk a legjobb. Hátrány: mivel a hatóanyag a nyakörvekből is a bőrön át szívódik fel (nem pedig a bolháknak az állat szeméhez való vándorlását akadályozza meg, amikor inni mennek), a nagyon hosszú vagy a nagyon tömött bundájú állatokon kevésbé tudja kifejteni a hatását. Fontos, hogy a nyakörv az állat bőrével érintkezzen!

Kijáró macskák esetében a nyakörv a felakadás veszélyét hordozza (pl. kerítésen, vagy egy kutya fogán). Folyamatosan vigyázni kell, nehogy a kisgyerekek megnyalják, vagy a szájukba vegyék a nyakörvet. Úsztatás esetén le kell venni a nyakörvet az állatról, mert ezek a hatóanyagok általában rendkívül veszélyesek a vízi élőlényekre (és a méhekre is). Vannak olyan állatok, különösen kutyák, akik egyszerűen nem bírják elviselni magukon a nyakörvet.

Rácsepegtető oldat, spray

Előnyei: gyorsan, könnyen alkalmazható. Általában elegendő a havi egyszeri kezelés, de aznap nem szabad simogatni a rácsepegtetés helyét, illetve amíg az állat bundája megszárad, utána viszont mehet a játék. Hátrányai: maszatolós munka. A 4 hetente való kezelést gyakran elfelejtik. Ha ficánkol az állat, nem sikerül a teljes mennyiséget a bőrére juttatni, hanem csak a szőrére.

Tabletta

Előny: egyetlen tabletta beadása 4, de akár 12 hétig is hatékony, és nem kell a csepegtetéssel bajlódni. Hátrány: a gyártók kiemelik, hogy a parazitának vért kell szívnia ahhoz, hogy hasson a készítmény, így a fertőző betegségek átvitele nem zárható ki.

Hasznos tanácsok

Ha ismerten fertőzött területre visszük az állatokat, javasolt lehet pár napos eltéréssel különböző hatóanyagú készítményeket alkalmazni, vagy egy ölő hatású készítményt egy kifejezetten riasztó hatásúval kombinálni. Ehhez kérjük ki az állatorvos véleményét!

100%-os védelmet egyik készítmény sem garantál, az állatok bundáját mindig át kell vizsgálni, különösen kirándulások után, vagy ha ismerten fertőzött a terület, ahol sétáltatjuk (pl. patakpartok).

Az egyes készítményeknek más-más a segédanyaga is, így a felszívódásuk és ennek következtében a hatékonyságuk is egyedenként eltérő lehet. Ha a szomszéd kutyáján „nem működik” az egyik csepp, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy rossz, attól még lehet, hogy az én kutyámon megfelelő a hatékonysága.

Fontos, hogy az adott kezelés előtt és után néhány napig ne fürdessük, és ne úsztassuk az állatokat! Ha az állat a nyakörv felhelyezése után nem sokkal elkezd vakarózni, és megpróbálja leszedni magáról, vagy a cseppek, spray-k használata után történik ilyen, akkor a nyakörvet azonnal le kell venni, vagy az állatot meg kell fürdetni.

Nagyon fontos, hogy a legtöbb kutyára való készítmény a macskákon nem alkalmazható, súlyos idegrendszeri tüneteket, akár elhullást is okozhatnak!

Ha úgy érezzük, hogy a készítmény nem hatékony, jelezzük azt az állatorvosnak, a használati utasításon szereplő engedélyesnek, vagy bejelenthetjük a Nébih Állatgyógyászati Termékek Igazgatóságára is (E-inspectorate@nebih.gov.hu).

Cikkek ebben a kategóriában

Hogyan számoljam ki, mennyi díszhal tehető egy akváriumba literenként?

ml

Így előzd meg kedvenced talpfekélyét!

ml

Kullancsveszély télen is

ml

Adatkezelési tájékoztatónkban megismerheti, hogyan gondoskodunk személyes adatai védelméről. Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ a jobb felhasználói élmény érdekében, melynek biztosításához kérjük, kattintson az „Elfogadom” gombra. Elfogad Tovább

Adatkezelési tájékoztató