Szabadagazdi
Nem kutya! Szakértő szemmel

A házityúk szuperképességei, avagy tartástechnológia állatvédelmi szemmel

Vajon miért terjedt el a házityúk iparszerű tartása?

A baromfihús nagy tömegben, gyorsan, olcsón és gazdaságosan előállítható húsféle. Jól emészthető, értékes állati fehérjét tartalmazó hús, amelynek fogyasztása kiválóan beleillik az egészséges étrendbe. Takarmányhasznosítási képessége felülmúlja a többi háziállatét: kevesebb, mint 2 kg takarmányból lesz 1 kg hús. A világ népességének növekedését a baromfi-hústermelésnek is követnie kell a fenntartható fejlődés érdekében.

A házityúk az ipari, nagy létszámú állattartással nagyon távol került a számára optimális természetes környezettől. A helyes állattartási gyakorlat betartásához ismerni kell a házityúk viselkedési sajátosságait és a környezeti igényeit. Az optimális környezeti feltételek megteremtésével a genetikai képességüknek megfelelően tudnak termelni.

A Nemzeti Élerlmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatósága (Nébih ÁÁI) kiadott egy útmutatót, melynek célja, hogy meghatározza a hústermelés céljából tartott csirkék helyes állattartási gyakorlatának irányelveit. Ez az útmutató konkrét iránymutatásokat tartalmaz a jogszabályokban meghatározott követelményeknek való megfeleléshez. Segítséget nyújt az állattartóknak és a termelői csoportoknak abban, hogy kialakíthassák az adott állattartási helyre vonatkozó saját helyes állattartási gyakorlatukat.

Szuperképességek

Ismerjük meg a házityúkot közelebbről! A tyúkok kiválóan látnak, jó távolságbecslők, a szemek elhelyezkedéséből adódóan a térnek 300°-nyi területét látja be, nehéz előle elbújni. Hallani is jól hall, annak ellenére, hogy fülkagylója nincs. Ismeri az ízeket is, sőt még a vízhőmérsékletet is egész pontosan meg tudja becsülni.

A házityúk nem szívesen repül, de ez nem azt jelenti, hogy sosem próbálkozik vele. Kisebb, könnyebb testfelépítésű fajták könnyedén átrepülnek az embermagasságú kerítésen. Más állatokhoz hasonlóan szeret porfürdőt venni, amely a tisztálkodási szokásai közé tartozik, csakúgy, mint a tollborzolás és a tollcsipegetés. Naplementével a tyúkok nyugovóra térnek és alacsonyabb fák ágain vagy ülőrudakon pihennek szívesen.

Két kakas egy szemétdombon?

Nem elhanyagolható kérdés sem a háztáji baromfitartásnál, sem a nagyüzemi tartásnál, hogy a baromfiak igen kemény hierarchiában élnek, a kialakult rangsort, csípési rendet gyakran heves harcok előzik meg. A zsúfoltabb tartásban is figyelni kell arra, hogy a fej körül megfelelő méretű szabad hely legyen. Egy zsúfolt ketrecben úgy érzik magukat a házityúkok, mint mi, emberek egy zsúfolt liftben.

Milyen a jó tenyészkakas?

A jó tenyészkakas fiatal, gyakorlottan végzi a dolgát, megfelelő kondícióban van. A jó gazda odafigyel a rendszeres, elegendő mennyiségű, tiszta ivóvíz-ellátásra, mert ha ez elmarad, csökkenhet a spermaképződés. Nemcsak ez, de a penészes, mikotoxin-tartalmú, nem megfelelő összetételű takarmány adása is csökkentheti a kakasoknál a spermaképződést. Megvilágítási programmal befolyásolható mind a spermaképződés, mind a tojástermelés, amit a hatékony nagyüzemi termelés jól használ fel a szaporodásbiológiai és termelésmutatók növelése érdekében.

Minél nagyobb a tyúk, annál nagyobb lesz a tojás?

Ez sajnos nem így van. A tojás nagysága nem függ az állat testsúlyától, ahogy a tojástermelő képesség sem arányos a test nagyságával. A kisebb testméretű tojóhibridek több és méretben is nagyobb tojás termelésére is képesek, mint a hús típusú tyúkfajták. Ha a cél inkább a hústermelés, akkor a könnyebb testű tojóhibridekben nagyot csalódhatunk. Hústermelésre inkább a robosztusabb küllemű, szélesebb mellű, hosszú, húsos combú állatokat részesítsük előnyben. A háztáji tartásra a kettős hasznosítású fajták jobban megfelelnek, hiszen nem csak a tojástermelésben, de a hústermelésben is jeleskednek.

A mélyalmos tartásról röviden

Magyarországon az ipari baromfitartás legelterjedtebb formája a mélyalmos tartás. Ez általában egy zárt, egyterű létesítményben valósul meg. Mint ahogy a nevében is benne van, a padozatot ennél a technológiánál valamilyen alomanyag borítja, ideális esetben egyenletesen elosztva. A szárazabb alomanyagnál és a megfelelő időközönkénti rendszeres takarításnál ritkábban fordulnak elő az állatoknál a lábproblémák. A technológiában a nehézséget és az esetleges tömeges pusztulást a mikroklíma rossz kialakítása okozza. Fokozottan figyelni kell a szellőztető, fűtő, hűtő, páratartalom-szabályozó, károsgáz-koncentráció mérő és jelző berendezések megfelelő működésére. A gyorsabb szennyeződés miatt a padozaton elhelyezett etetők, itatók körül célszerű gyakrabban cserélni az alomanyagot. Az etetőket és az itatókat az elhelyezett csirkék számának megfelelően kell kialakítani. Kerülni kell a túlzsúfoltságot. Egy modern állattartó telepen a megvilágítási programokat időkapcsolós automata berendezések szolgáltatják. A baromfitelepeknek meg kell felelniük az állatjóléti és a járványügyi előírásoknak egyaránt.

Mik az almozás előnyei a baromfitartásnál?

Számos alomanyagot ismerünk, mint például a szalmát, rizspelyvát, tőzeget, gyaluforgácsot, kukoricaszárat. Mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya. Fontos kritérium az alomanyag kiválasztásánál, hogy járványvédelmi szempontból biztonságos helyről származzon, és biológiailag lebontható legyen. Az alomanyagok általában jó nedvszívók és jó szigetelők, egy almozott istállóban kevésbé fáznak az állatok. Fontos tulajdonságuk, hogy jól megkötik a keletkezett káros gázokat. Az alom és a trágya állandó keveredésének köszönhetően nem halmozódik fel a padozaton a trágya, az állatok tisztábbak maradnak, kellemesebb életkörülmények között tudnak kapirgálni.

Mitől sántíthat a tyúkom?

Az alomanyag számos előnyéről az előzőekben szó volt. A szennyezett, átnedvesedett alomanyag, a nem rendszeresen takarított ól hajlamosít a tyúkoknál a talpfekély kialakulására. A talpfekély miatti sántítás, lábcsipkedés szinte mindig tartástechnológiai hibákra vezethető vissza. A nem megfelelően működő, rosszul elhelyezett itatók nedvesítik a padozatot, alomanyagot. A betegség kialakulásában a hibás takarmányozás is közrejátszik. A talppárna kisebesedése és kifekélyesedése súlyos, fájdalmas, gyulladásos folyamat, ami miatt a csirkék sántítanak, és gyakran teljesen akadályozza a mozgást. A fekélyek továbbterjedhetnek a mélyebb rétegekre, inakra, ízületekre. Az állandó fájdalom miatt a madarak megpróbálják kevésbé terhelni a fájdalmas lábat, gyakran egy lábon álldogálnak, súlyosabb esetben nem is állnak fel. Emiatt elmaradhat a normális takarmány- és vízfelvétel, vérfertőzés vagy másodlagos megbetegedés alakulhat ki és végül elpusztul az állat. A nagyobb testtömegű állatok hajlamosabbak a talppárna-betegségre.

A kotlós élő radiátor

A naposbaromfiak hőigénye nagyon magas. Kotlós nélkül 32-35 °C hőmérsékletű szárazalmos nevelőhelyiségre van szükségük. Háztáji tartásnál ezt gyakran valamilyen fűtőberendezéssel, műanyával vagy infralámpával tudjuk elérni. A kotlós testhőmérséklete 40 °C körüli, ő egy élő melegítő test. Ha a csibék fáznak, bebújnak a kotlós alá felmelegedni. Ha a naposcsibéknek a hőmérséklet nem megfelelő, fázni kezdenek, csipognak, nem esznek, nem isznak, gubbasztanak, visszamaradnak a fejlődésben és gyakran másodlagos betegségekben elpusztulnak.

Hol legyen a tyúkólam?

Manapság újra kezd divatba jönni a háztáji baromfitartás. A tojásárak emelkedésével egyre többen adják a fejüket háztáji tyúktartásra. Baromfit könnyen tarthat mindenki, akinek van kertje, udvara, ugyanis a tartás feltételei könnyen kialakíthatóak. Valaki csak időszakosan, tavasztól őszig tart baromfit húscélból, mások egész évben, tojástermelés céljából tartják a tyúkokat. Az ólat több ok miatt is érdemes a kert végében, zavartalanabb környezetben kialakítani. Egyrészt így nem rontja a tiszta, rendes kert látványát, másrészt a kevesebb emberi mozgás miatt kisebb eséllyel hurcolhatóak be a betegségek. Biztosítanunk kell azt is, hogy a baromfik ne érintkezhessenek más fajú állatokkal, főleg más vadon élő madarakkal. Az elkülönítés nagyon fontos a betegségek, főként a madárinfluenza megelőzése szempontjából. A madárinfluenzáról és a betegség elleni védekezésről bővebben a Nébih portálján olvashatunk.

Figyelem! Mielőtt baromfitartásra adjuk a fejünket, érdemes tájékozódni a helyi önkormányzatnál, hogy szabad-e azon a településrészen haszonállatot tartani. A baromfiól helyének kiválasztásánál számításba kell venni a szomszédaink igényét, kényelmét is a békés együttélés érdekében.

Tojófészek-építés otthon

A jó tojófészket a tyúkjaink szívesen használják, a tojás nem sérül benne, a héja tiszta marad. 5-6 tyúkra célszerű egy tojófészket építeni. A tyúkok csendes, sötét helyen szeretnek tojni, érdemes az ól egyik sarkában vagy az udvaron fedett helyen elhelyezni. A számos kialakítás közül a legegyszerűbb az almozott tojóláda, amihez elég akár egy nyitott fa vagy műanyag doboz alomanyaggal kibélelve. A kigurulós tojófészek használattal ki lehet kerülni a tojásevést és a héjszennyeződést, de nagyobb a veszélye a tojás törésének. Minden fészeknél a tisztán tartás a kulcs, hiszen tiszta, egészséges tojásokat szeretnénk fogyasztani.

Mennyibe kerül a baromfitartás otthon?

Bármilyen állat vásárlása előtt, így a baromfiaknál is érdemes saját költségvetést készíteni, hogy mi mennyibe fog kerülni, és elbírjuk-e anyagilag az állattartással járó költségeket. Az istállót és az elkerített baromfiudvart építési maradékból, újrahasznosított anyagokból egy kis barkácsolással olcsón ki lehet alakítani. Egy igényesen kinéző, minden igényt kielégítő baromfiistálló építése jóval drágább lesz. Az itató, etető, fűtő, világító berendezések mellett szükség lehet még takarmánydarálóra, tojófészkekre, ülőrudakra és egyéb berendezési tárgyakra is. A tartási költségek legnagyobb részét, majdnem a háromnegyedét a takarmányozás teszi ki. Nemcsak a nagyüzemi tartásban, de a háztáji tartásnál is ez határozza meg a baromfitartás gazdaságosságát. Költségként számolhatjuk fel a tartandó állomány beszerzési költségét is.

Meddig hizlalják nagyüzemben a brojler csirkét?

Nagyüzemi körülmények között a hizlalás időtartalma 35-40 nap, ez alatt az idő alatt a csirkék súlya a több mint 2 kg-ot is elérheti. A csibe megközelítőleg 40 g-os testtömeggel kel ki a tojásból, tehát a vágósúly eléréséig 50-szeres testtömeggyarapodást ér el. De ha 40 nap alatt ilyen mértékű gyarapodásra képes, feltehetjük a kérdést, hogy miért nem hizlaljuk tovább és érünk el még nagyobb hústömeget? Ennek fő oka, hogy az idősebb csirkék zsírbeépítése intenzívebbé válik, arányaiban kevesebb fehérjét építenek be. Márpedig a zsír beépítéshez több energiára van szüksége az állatnak, megnő a takarmányfogyasztása és a zsír jó része a hasüregben rakódik le, amely a hússal nem értékesíthető.

Mit etessek otthon a csirkéimmel?

A háztáji tartásnál az olcsó, hagyományos takarmányozási módot célszerű választani. Készíthetünk gabonafélékből, hüvelyesekből, olajos magvakból vagy ezeknek a daráiból házi keveréket, amelyet a teljes értékű táplálás érdekében ki kell egészíteni vitamin-, nyomelem- és ásványianyag-kiegészítőkkel. Érdemes úgy összeválogatni a különféle takarmányokat, hogy a tyúkjainkkal a naponta megetetett takarmányadag beltartalmi értéke megfeleljen az adott életkornak, ilymódon az adott termelési célunk eléréséhez elegendő tápanyagokhoz jussanak a tyúkjaink. Ha a tojás előállítása a cél, kifejezetten ügyeljünk a takarmányunk kalciumtartalmára! A hagyományos takarmányozás előnye, hogy konyhai és kerti maradékokkal is kiegészíthetjük a mindennapi táplálékokat. Célszerű kettős hasznosítású, magyar fajtákat választani, amik a hagyományos, háztáji takarmányozási körülményeket is meghálálják.

Mennyi az annyi?

Egy átlagos, 2 kg-os tyúk napi takarmányigénye 100-120 g (napi 50-60g/kg élősúlyra vonatkoztatva). Ez 10 darab tyúk esetében 1 kg körüli napi takarmányfelhasználást jelent. A fiatal növendék állatoknál és az intenzív tojástermelő állományoknál ez jóval több lehet.

Pityke és a kökény, avagy
milyen takarmányt adjunk a csibéknek és a fiatal növendék madaraknak?

Gyermekkorunkból ismerhetjük azt a magyar népmesét, amiben Pityke, a fiatal jérce félrenyel egy kökényszemet és egy hős kakas megpróbál vizet hozni neki, de útját állják különféle nagyravágyó, akadályokat állító meseszereplők. A mese egyik tanulsága, hogy tekintettel kell lennünk a tyúkjaink életkorára a takarmány méretének, alakjának és morzsázottságának a megválasztásakor. A csibék a kelés utáni első napokban folyamatosasan keresik a táplálékot. Az indító takarmányokat dercés formában, mini granulátumként vagy morzsázott formában tudják biztonsággal elfogyasztani. Nagyobb méretű szemestakarmányokat csak később, növendék vagy kifejlett korban szabad adni nekik.

Mi lehet az oka, ha nem kel ki a csibe a tojásból?

Előfordulhat, hogy a tojás terméketlen, a kakas betegség vagy takarmányozási hiba miatt nem tudta megtermékenyíteni a tyúkot. Ha keltetőgépet használunk, számos tényező károsíthatja tojásainkat, például a nem megfelelő szállítás, tárolás, hőmérséklet vagy páratartalom. Fontos kiemelni, hogy megfelelő nagyságú, életerejű, egészségügyi állapotú naposcsibe, fiatal, egészséges, megfelelően takarmányozott törzsállomány tojásaiból kel ki.

Mi a teendő a keletkezett csirkeürülékkel?

A baromfi trágyája magas nitrogén- és foszfáttartalommal rendelkezik, jó talajgazdagító hatása van. Nem kell a kukába dobni az otthon tartott tyúkjaink után összegyűlt baromfitrágyát. Komposzt közé keverve, őszi időszakban pedig azt beásva növelhetjük kiskertünk termékenységét.

Forrás
Gonda Irén: Baromfi a ház körül

Cikkek ebben a kategóriában

Egy kakasnak hány tyúkja van?

admin

Szemünk fénye

ml

Tippek a szájkosár kiválasztásához és használatához

ml

Adatkezelési tájékoztatónkban megismerheti, hogyan gondoskodunk személyes adatai védelméről. Weboldalunk cookie-kat (sütiket) használ a jobb felhasználói élmény érdekében, melynek biztosításához kérjük, kattintson az „Elfogadom” gombra. Elfogad Tovább

Adatkezelési tájékoztató